Szépen cseperedik és már ismerkedik külső kifutójával a Nyíregyházi Állatparkban született kis indiai orrszarvú. Magyarországon először Nyíregyházán látta meg a napvilágot indiai páncélos rinocérosz: a kis bika borjú 16 hónapnyi vemhesség után, probléma mentes jött a világra szeptember 26-án.
Az országban csak itt élő ritka indiai orrszarvú az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretében él az állatparkban. A borjú jó idő esetén 11.00-14.00 között tekinthető meg a Zöld piramis Ázsia ház külső kifutórendszerében.
A legfiatalabb, ivarérett nőstény, a 7 éves Aruna 2014-ben érkezett Berlinből, a 14 éves apa állat, Hans 2006-ban Nürnbergből, míg a 10 éves anya, Jasmin 2010-ben Planckendael-ből került az ország legnagyobb vastagbőrű gyűjteményével rendelkező Nyíregyházi Állatparkba. A kis állat születésére -mely igazi zoológiai szenzációnak számít- már több éve vártak a szakemberek, hiszen már az komoly szakértelmet igényel, hogy természetes módon párzásra bírják ezeket a fogságban nagyon ritkán szaporodó állatokat.
Mivel a nőstény csak néhány napig fogamzóképes és egyébként magányos életmódúak, nem volt egyszerű eltalálni a párzásra legoptimálisabb időpontot. Ehhez nem csak a gondozók tapasztalatára és megfigyeléseire volt szükséges, hanem a park állatorvos csapata is folyamatosan vizsgálta az állatok hormonszintjét. A vemhesség előre haladtával már kamerarendszert is szereltek fel egy speciálisan kialakított “baba-mama bokszban” , melynek segítségével a születés pillanatát is sikerült megörökíteni. A kis rinocérosz mindennapjait és gyarapodását azóta is folyamatosan figyelemmel kísérik a park szakemberei.
Az indiai orrszarvú a Földön élő öt orrszarvúfaj egyike, és a legnagyobb méretű ázsiai orrszarvúfaj. Testtömege 1800-2700 kilogramm közötti. Latin neve elárulja (Rhinoceros unicornis), hogy egyetlen tülke van, melyet a hím és a nőstény egyaránt visel. A 2-5 centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet – ezért nevezik a fajt páncélos orrszarvúnak is. Szívesen dagonyáznak, mely segíti a hőszabályozásukat, és védelmet nyújt a kórokozók ellen is. Gyorsan futnak, sebességük akár 40 km/h is lehet, emellett igen jól is úsznak. Szaglásuk és hallásuk kiváló, látásuk azonban igen gyenge.
Természetes élőhelyén, Indiában és Nepálban, a fiatal egyedekre a tigrisek jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen ellensége azonban csak az ember. Az egyik legnagyobb veszélyt mindmáig az orvvadászat jelenti számukra. Tülkének ugyanis a tradicionális keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, fájdalom- és lázcsillapítóként és nemi vágyfokozóként használják, valamint Jemenben, a dzsambia nevű tradicionális tőr markolatát is orrszarvú tülökből készítik.
Emellett az emberiség létszámának növekedésével egyre nagyobb területek kerülnek művelésbe, emiatt az indiai orrszarvúak élőhelyei egyre fogyatkoznak. A népességnövekedés másik következménye az élőhelyek szétdarabolódása, melynek hatására a populációk elszigetelődnek egymástól, így az állományok genetikai változatossága erősen leromlik.
A faj védelme érdekében, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) Fajmegőrzési Programot (EEP) állított fel, melynek keretében mindösszesen 73 egyedet tartanak Európában s a nyíregyházi jövevény tavaly a 4. élő borjú volt, aki nagy örömet okozott a világ fajmegmentéssel foglalkozó szakembereinek is.
