A hatalmas kiterjedésű és természeti sokszínűsége miatt egyedülálló Virunga Nemzeti Parkban él a világ hegyigorilla-populációjának jelentős része. A vadorzás, a polgárháborúk és élőhelyének zsugorodása a kihalás szélére sodorta a fajt, így igazi szenzációnak számított, amikor néhány hónapja a szakemberek közölték, hogy több mint 1000-re emelkedett a vadon élő példányok száma.
Hegyi gorillák csak Kongó, Ruanda és Uganda védett területein élnek. Az orvvadászat elleni hatékony fellépésnek, és a határokon átnyúló állatvédelemnek köszönhetően indult növekedésnek populációjuk az utóbbi évtizedben.
A gorillák biztonságára vadőrök vigyáznak, és a szakemberek az árván maradt kölykök neveléséről is gondoskodnak. A Virunga Nemzeti Park árvaházában élő gorillák különleges kapcsolatot alakítanak ki gondozóikkal. A Kongóban működtetett Senkwekwe Központban olyan árván maradt egyedek nevelkednek, amelyek emberi segítség nélkül nem maradtak volna életben a vadonban. Az itt élő gorillák családtagként tekintenek gondozóikra, így gyakorta ölelgetik és utánozzák őket. Ezt a különleges kapcsolatot bizonyítják azok a megható felvételek is, melyek közül több már az egész világot bejárta.
Legutóbb az a fotó keltette fel az internetezők figyelmét, amin a központ két fiatal gorillája pózol két lábon állva az egyik gondozójuk mellett, olyan természetességgel, hogy az még az intézmény igazgatóját is meglepte. A BBC-nek nyilatkozó Innocent Mburanumwe elmondta, hogy a kép valódi és gorillák gyakran utánozzák az embereket, hozzátette azonban, hogy ilyen mókás dolgot ugyanakkor eddig még ő sem látott tőlük.
A képen látható két gorilla még 2007-ben került az árvaházba pár hónapos korában, miután mindkettőjük anyjával orvvadászok végeztek. A kölyköket eladásra szánták, ám a hatóságok még időben rájuk találtak, így a kongói gorillaközpontba kerültek. A kíváncsi állatok előszeretettel lesnek el az emberre jellemző mozdulatokat és mindig érdeklődve figyelik a gondozóikat, így amikor Mathieu Shamavu vadőr egyik nap szelfiket készített, az állatok úgy döntöttetek ők is becsatlakoznak.
A hegyi gorilla
A hegyi gorillának más gorilla fajokkal összehasonlítva hosszabb és sötétebb szőrzete van, így olyan területeken is megél, ahol a hőmérséklet fagypont alá süllyed. A gorillák egyedi orr-rajzolatuk, „orrlenyomatuk” alapján is megkülönböztethetők. Alapvetően a talajszinten él, négy lábon jár. Gyümölcsökért képes azonban fára is mászni, ha a fa elbírja a súlyát, és rövid távon két lábon is tud járni. Ujjízületeire támaszkodva jár, súlyát begörbített ujjainak hátulja tartja és nem a tenyere. A hímek tömege általában kétszerese a nőstényekének, eléri a csaknem 200 kilogrammot.
A hegyi gorilla nappali életmódot folytat. Aktív óráinak többségét táplálkozással tölti, mivel sok élelemre van szüksége nagy méretű testének fenntartásához. A reggeli órákban szerzi meg élelmét, késő délelőtt és a déli órákban általában pihen, a délutánt ismét élelemszerzéssel tölti. Növényekből építenek maguknak minden este új fészket.
A hegyi gorillák rendkívül szociális lények: stabil, összetartó csoportokban élnek, melyeket a felnőtt hímek és nőstények közötti hosszan tartó kapcsolatok tartanak egyben. A csoportok rendszerint nem territoriálisak, az ezüsthátú hím inkább a csoportját védi és nem a területét. Általában az ezüsthátú határozza meg a csoport mozgását, az év különböző szakaszaiban a megfelelő táplálékszerző helyre vezetve a család tagjait.
A csoportban kialakuló konfliktusok rendezésében is szerepet vállal, és védi a családot a külső fenyegetésektől. A pihenő során ő a figyelem középpontja, a fiatalok gyakorta a közelében tartózkodnak és játékukba bevonják. Megfigyelték, hogy a gyakorlott ezüsthátú hímek még a vadorzók hurkait is képesek eltávolítani a csoport tagjainak végtagjairól.
Szakértők szerint a faj esetében a természetvédelem egyik ritka sikertörténetéről van szó, ugyanakkor Liz Williamson, az IUCN emlősszakértője arra is figyelmeztetett, hogy a hegyi gorillák továbbra sincsenek biztonságban, ezért jövőjük érdekében az élőhelyükön kordában kell tartani az idegenforgalmat, és óvni kell őket az emberek közelségétől.
A három afrikai ország határtérségében fekvő Virunga-vulkánok régióját a legfrissebb számlálás szerint legkevesebb 604 hegyi gorilla lakja. További 400 példány él az ugandai Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Parkban. Ezzel a teljes populáció meghaladja az ezret. Az 1980-as évek közepén csupán 250 állatot tartottak nyilván. A korábban a kihalás szélére sodródott hegyi gorillákat a veszélyeztetett csoportba sorolta át a Természetvédelmi Világszövetség.
De nemcsak a területen élő ritka gorillák, hanem a túlélésükért küzdő vadőrök is folyamatosan veszélyben vannak, ugyanis gyakori az összetűzés a helyi fegyveres csoportokkal, amelyek orvvadászatból tartják fenn magukat. A tavalyi évben öt, 1996 óta pedig több mint 130 vadőr vesztette életét.
