A hazai hulladékgazdálkodás következő mérföldkövéhez érkezik azzal, hogy az ország jelentős részén az egységes műszaki színvonal biztosítása érdekében újabb fejlesztések realizálódnak. A beruházások 30 darab nagyprojektben és további 14 darab kisprojekt keretében valósulnak meg közel 110 milliárd forintos költségvetéssel.
A fejlesztések az Európai Unió támogatásával a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében valósulnak meg. A hatályos jogszabályok előírásával összhangban a cél, hogy a lakosság egészségvédelme érdekében mindenütt bevezessék a korszerű – a helyi adottságoknak megfelelő, technológiájában differenciált – hulladékgazdálkodási módszereket a már működő hulladékgazdálkodási rendszerek továbbfejlesztésével, bővítésével. A keletkező hulladékokból a hasznosításra kinyert anyagok arányának növelésével és a lerakóra jutó mennyiség csökkentésével, valamint a hatékony, térségi szintű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával biztosítani lehet az európai uniós előírások által meghatározott országos célkitűzések megvalósítását.
A KEHOP programok által az ország 2076 településén emelkedik a hulladékgazdálkodás színvonala. Ha a lakosságszámot is figyelembe vesszük, a fejlesztések a teljes népesség több mint 82 százalékát érintik.
Az Éves Fejlesztési Keretben (ÉFK) nevesített projektek száma 30 darab, melyek összes beruházási értéke 94,885 Mrd Ft, önerővel együtt 105,446 Mrd Ft. A 30 projektből 24 már rendelkezik az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) szerinti megfeleléssel, melyet minden esetben az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) ad meg. A további 6 projekt esetében a műszaki tartalom egyeztetése még folyamatban van.
A kisprojektek esetében a már aláírt konzorciumi szerződéssel rendelkező projektek száma 14 darab, 3,24 milliárd Ft értékben, további 8 projekt esetében még folyik a műszaki tartalom egyeztetése, melyek beruházási összege várhatóan 1,38 milliárd Ft lesz.
A projektek megvalósulásának elsődleges feltétele az, hogy illeszkedjenek mind területileg, mind műszakilag ahhoz a hulladékgazdálkodási stratégiához, amit az OHKT fogalmaz meg. Az OHKT meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, mely kiterjed a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolására, a minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatok meghatározására, valamint az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerére. Az OHKT megfelelőség ellenőrzése jogszabályilag az NHKV Zrt. feladata, bármely elképzelés csak a jóváhagyást, azaz a célokhoz való kompatibilitás megvizsgálását követően léphet tovább a pályázati rendszerben.
A fejlesztések létesítmények megépítésére, eszközök beszerzésére, valamint szemléletformálásra terjednek ki. A rendelkezésre álló forrás körülbelül egyharmad mértékében kerülnek beszerzésre a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges eszközök. Az eszközök három fő csoportba sorolhatók: gyűjtőedényekre, hulladékgyűjtő és -szállító járművekre, valamint egyéb munkagépekre, azaz anyagmozgató-rakodó és technológiai gépekre.
A fejlesztések során több mint egymillió darab hulladékgyűjtő edény kerül a lakossághoz, 275 új kukásautó szeli majd az országútjait, további közel 130 egyéb szállítójárművel kiegészítve. A hulladékkezelő telephelyeken több mint 80 anyagmozgató-rakodó és technológiai gép fog munkát végezni.
Az eszközbeszerzések mellett az NHKV Zrt. által jóváhagyott projektek keretében új létesítmények megépítése, valamint meglévő létesítmények fejlesztése is szerepel:
Válogatóművek:
A házhoz menő elkülönített csomagolásihulladék-gyűjtés kötelező jogszabályi előírásával a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége folyamatosan növekszik. A döntően 2000-es években megvalósult válogatóműveket az akkori, alapvetően gyűjtőszigeteken keresztül begyűjtött hulladékmennyiségekre tervezték, így a házhoz menő rendszerben begyűjtött, a korábbi mennyiségek többszörösének a kezelésére már nehezen felelnek meg.
- válogatómű: a hulladék előkezelésére szolgáló hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladék és a hulladékból kinyerhető hasznosítható összetevők válogatását végzik
A fejlesztések során ezért fordul elő jelentős számban a meglévő létesítmények kapacitásfejlesztése, amely a meglévő technológiai sorok kiegészítésére irányul. A kapacitás növelésére az érintett projektekben a sík és gördülő (2D/3D) frakciók szétválasztására szolgáló ballisztikus szeparátor, illetve az optikai elven működő anyagfrakciókat szétválasztó szeparátorok beépítése fog megoldást jelenteni.
MBH fejlesztés:
A hulladékok lerakótól történő eltérítése jogszabályi előírás, ezért az energetikai hasznosításon kívül szükséges a keletkező háztartási hulladékok mechanikai és/vagy biológiai kezelése.
- mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH): az osztályozatlan települési hulladék és az egyéb eljárások (pl.: szelektív hulladékgyűjtés) után keletkező ún. maradék hulladék kezelésére szolgál, amely az osztályozási, dúsítási eljárásokat kombinálja az olyan biológiai eljárásokkal, mint a komposztálás, az anaerob erjesztés és a biológiai szárítás
Az újonnan megvalósuló üzemeket azokban a régiókban alakítják ki, ahol korábban nem valósultak meg az előírások teljesítéséhez szükséges kezelési beruházások. A korábbi fejlesztések tekintetében az országban alapvetően két típusú rendszer valósult meg. Az egyik csoport a maradékhulladékból döntően kiegészítő tüzelőanyagot előállító üzemek, a másik csoport pedig az anyagában hasznosításra irányuló üzemek. Az NHKV Zrt. által jóváhagyott fejlesztések a kiegészítő tüzelőanyagot előállító üzemeket érintik, mivel több esetben nem valósult meg a PVC-mentesítéshez szükséges optikai válogató vagy a késztermék előállításához szükséges utóaprító gép.
Komposztáló:
A hulladékgazdálkodás műszaki színvonalának emelésével komoly hangsúlyt kapott a házhoz menő rendszerben történő zöldhulladékgyűjtés. A kapcsolódó edényfejlesztéseknek köszönhetően jelentős mennyiségű zöldhulladék kerül begyűjtésre, melyhez megfelelő komposztálási kapacitás kiépítése szükséges. A területi sajátosságoktól függően a logisztikai szempontokra figyelemmel valósulnak meg az új létesítmények. Ahol az adottságok lehetővé teszik, a meglévő komposztálókat fogják fejleszteni.
Hulladékudvar:
Az OHKT több hulladékáram esetében lehetővé teszi a hulladékudvarokon keresztüli gyűjtést is, amennyiben az a lakosok számára 20 km-es távolságon belül elérhető. Az OHKT előírásainak teljesítése érdekében hoznak létre új hulladékudvarokat.
Haszonanyag bálatároló:
A csomagolási hulladékok megnövekedett mennyisége miatt a közszolgáltatóknak nagyobb volumenű haszonanyag tárolására kell berendezkedniük. A jogszabályi előírások alapján haszonanyagok a megfelelő minőség megőrzése érdekében csak fedett létesítményben tárolhatók, ezért épülnek a projektek keretében bálatárolók.
Csurgalékvíz-tisztító rendszer:
A hulladékok ártalmatlanítása, lerakása során keletkező, valamint a manipulációs tereken a hulladékokkal érintkező csurgalékvizek tisztítása kiemelt üzemeltetői feladat. Több kezelőtelep esetében a szállítási távolság miatt nem jelent alternatívát egy szennyvíztisztító műbe való tengelyen történő elszállítás, ezért a tisztítást helyben kell megoldani. Az NHKV Zrt. által elfogadott tisztítóművek konténeres rendszerűek, így akár a telephelyek között is mozgathatók, áthelyezhetők.
Manipulációs tér:
A korábban említett megnövekedett hulladékmennyiség a tárolási kapacitáson túl a telephelyeken belüli manipulációhoz is nagyobb teret igényel. A manipulációs tereken történhet a hulladékok előkészítése, átmeneti tárolása, átmozgatása és kezelése.
Hulladékkezelő csarnok:
Több, korábbi fejlesztés során építettek fel szabadtéri technológiát, melyről az üzemeltetés során kiderült, hogy az időjárás miatt gondot okoz a keletkező nedvesség kezelése, valamint a szél általi hulladékkihordás.
Hulladék átrakóállomás:
A logisztikai feladatok optimalizálása és a költséghatékonyabb működés érdekében az integrált rendszerek működésénél kiemelt szerep jut az átrakóállomásoknak
- átrakóállomás: olyan hulladékkezelő létesítmény, ahol a hulladékot a gyűjtőjárműből egy nagyobb térfogatú szállítóeszközbe ürítik, amely- a technológiától függően – tömörítve vagy lazán 3-5 jármű tartalmát képes egy fuvarral elszállítani
A kétütemű szállítás esetében gazdaságosabban végezhető a szállítás nagyobb távolságra, illetve szétválasztható a gyűjtési tevékenység a szállításitól.
Hulladéklerakó:
A regionalitás figyelembevételével biztosítani kell a működő lerakók esetében az anyagában, ill. energetikailag nem hasznosítható hulladék hosszútávú elhelyezését, amelynél alapvető szempontnak tekinthető a rendelkezésre álló kapacitás optimális kihasználása.
A megvalósuló fejlesztésekkel lehetőség nyílik arra, hogy teljesüljenek az Európai Unió által megfogalmazott visszagyűjtési, hasznosítási kötelezettségek.
Forrás: Zöldunió (x)
