Egy orosz jégtörőnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a váltás személyzetet minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához (MOSAiC), mely a német Polarstern, vagyis Sarkcsillag nevű kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást – közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet. A Dranyicin Kapitány nevű orosz jégtörő a szállítással rekordot is döntött, ugyanis messzebb jutott saját erejéből, mint bármely más hajó eddig az évnek ilyen korai szakaszában.
A Polarstern személyzetváltása komoly kihívást jelentett, mivel az Arktiszon ilyenkor szinte egésznapos a sötétség és a tengeri jég ebben az időszakban a legvastagabb. Miután a Dranyicin keresztültörte magát a befagyott tengeren és a Polarsterntől biztos távolságban, egy kilométernyire megállt, a legénység speciális fűtött tartályokban szállította át a friss gyümölcsöt és zöldséget az akár -58 Celsius-fokost is elérő hidegben. A hétvégét az emberek és az ellátmány hómobilos és gyalogos átszállításával töltötték.
A kutatóhajón tartózkodó nagyjából 100 ember az expedíció második, tízhetes szakaszában mintegy 8100 tojást, 1360 kilogramm burgonyát és 86 üveg Nutellát fogyasztott el. A következő váltást és szállítást már repülőgéppel végzik, mivel március végére lesz elég fény, hogy a jégtáblán megoldják a leszállást.
Két nappal a találkozás előtt a Polarstern saját rekordot állított fel: 156 kilométerre közelítette meg az Északi-sarkot, vagyis messzebb jutott, mint bármely hajó eddig az arktiszi télben. A 140 millió eurós expedíció kutatóhajóját ősszel egy 2,5 kilométer széles, 3,5 kilométer hosszú jégtáblához “fagyasztották oda”, a jégen kutatótábort alakítottak ki.
A hajó a jégtáblával egy éven át sodródik a Jeges-tengeren, a sarkvidék belsejébe is eljuthat, ahova jégtörőhajók nem lennének képesek utat törni a vastag téli jégben. A sodródás 2020 júniusáig tart, amikor megindul az olvadás, és a Polarstern valahol Grönland és a Spitzbergák között kiszabadul a jég fogságából. Ezt követően indul a begyűjtött adatok értékelése.
A kutatók elsősorban a klímaváltozást tanulmányozzák, hogy jobban megértsék, milyen hatást gyakorol a globális éghajlatra az Északi-sarkvidék, a Föld klímájában bekövetkező változások korai barométere, amely az elmúlt évtizedekben minden más térségnél gyorsabb felmelegedésen ment át. Húsz ország – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína – kutatói használják alaptáborként a hajót, hogy méréseket és kísérleteket végezzenek.
