Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jó állapotban őrződött meg egy 99 millió éves borostyánban. A fosszíliát Minamar északi részén, Kachin szövetségi államban találták. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6-2 gramm.
A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort, a kínai tudományos akadémia paleontológusát, a tanulmány társszerzőjét. Az őslényt felfedező kutatócsoport új fajként és új nemként írta le az állatot, az Oculudentavis khaungraae nem neve az jelenti, hogy „szemfogas madár”.
A dinoszaurusz valószínűleg 28 gramm súlyú lehetett és 5 centiméter hosszú, a földtörténeti középidőben élt, amely 250-65 millió éve volt. Kicsiny csőrében tucatnyi éles fog van, amiből azt feltételezik a kutatók, hogy rovarokra és más apró gerinctelenekre vadászott. Két nagy szeme kidudorodott a koponyából, ami azt jelenti, hogy a modern ragadozókkal ellentétben, nem volt binokuláris látása.
O’Connor szerint koponyának olyan alakja van, ami csak a madarakra és egyes dinoszauruszokra jellemző. „Nincsenek azonban olyan koponyajellegzetességek, amelyek meghatároznák a madarakat, ezért lehet egy dinoszaurusz is, vagy valami más” – tette hozzá.
A tanulmányhoz kapcsolódó szerkesztőségi cikkben Roger Benson, az Oxfordi Egyetem földtudományi karának kutatója arról írt, hogy a felfedezés arra utalhat, a madarak kis testmérete az eddig véltnél korábban alakult ki. „Ez a felfedezés azt jelzi, hogy a késő jura időszakban (201-145 millió éve) nem sokkal kifejlődésük után a madarak már elérték minimális testméretüket.”
