Birtokba vette a külső kifutót a Szegedi Vadasparkban született törpevíziló: a két és fél hónapos nőstény édesanyjával fedezi föl a külvilágot. A törpevíziló születése a park egyik zoológiai szenzációjának számított. A hír bejárta az egész világot, így nem volt meglepő, hogy Skandináviából és még Japánból is jöttek ajánlások az intézmény által indított névpályázatra. Bár a látogatók közvetlenül nem lehetnek szemtanúi a Zuri nevet kapó kölyök első lépéseinek a külvilágban, nem maradnak le semmilyen fontos eseményről, mert az állatkert közösségi oldalain mindenről beszámolnak. Az utódok egyébként fejletten jönnek a világra, hamar felállnak és önállóan tudják követni anyjukat, s ha kell, el tudnak menekülni a ragadozók elől. Zurit ilyen veszély nem fenyegeti, anyjával, Tigivel töltheti el az időt a tavaszi napsütésben.
Kijöhetett külső kifutójába Zuri
A Szegedi Vadaspark egyik zoológiai szenzációja volt a törpevíziló születése január 20-án. A hír bejárta az egész világot, így nem volt meglepő, hogy Skandináviából és még Japánból is jöttek ajánlások névpályázatunkra. Akkor azonban még nem sejtettük, hogy csak mi láthatjuk, miként fedezi fel Zuri a külső kifutóját. Nem maradnak azonban le látogatóink semmilyen fontos eseményről, hiszen ahogy erről is, úgy minden érdekességről beszámolunk Facebook és az Instagram oldalunkon. A kis víziló anyukájával a napokban kezdte el felfedezni a külső területet, apjától külön. Reméljük, hamarosan találkozhattok vele 🙂
Közzétette: Szegedi Vadaspark – 2020. április 14., kedd
A törpe víziló neve ellenére nem számít kis méretű emlősnek, a kifejletten 160-275 kilós állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfél tonnás nílusi vízilovakhoz képest tűnnek apróbbnak. Nagy méretű rokonától eltérően nem csapatban él, hanem magányosan, valamint kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább az esőerdők sűrű bozótjába menekül. A törpe víziló sokat van szárazon, ezért speciális zsíros anyagot választ ki, egyrészt az élősködők elleni védekezés miatt, s azért, hogy ne száradjon ki a bőre. A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. A törpe víziló hossza eléri a 180-185 centimétert, az emberen kívül a felnőtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensége.
A nőstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házi nyúl, 5-7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni. Jelenleg veszélyeztetett fajnak számít nyugat-afrikai élőhelyén, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede él vadon a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján. Élőhelyének pusztulása és az orvvadász veszélyezteti leginkább. Európai állatkertekben 128 egyedét gondozzák az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.
