Hatalmas és tartós esőzés válthatta ki a Hawaii Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint. A tudósok úgy vélik, a csapadék helyi mintázata jelentősen befolyásolja a Kilauea és talán más vulkánok kitörésének időzítését és gyakoriságát.
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Jamie Farquharson és Falk Amelung kifejtették, hogy a hatalmas vulkánkitörést valószínűleg az előző hónapokban elhúzódó, időnként szélsőséges mértékű esőzések váltották ki.
“Tudtuk, hogy a Föld felszín alatti rétegének vízösszetételében bekövetkező változások földrengéseket és földcsuszamlásokat idézhetnek elő. Most már azt is tudjuk, hogy vulkánkitöréseket is okozhatnak. A magmából érkező nyomás alatt a nedves kőzet könnyebben törik, mint a száraz kőzet. Ez ennyire egyszerű” – mondta el Amelung.
A Kilauea, Hawaii legaktívabb vulkánja 2018. május 3-án egy különleges új fázisba kezdett: izzó lávát lövellt ki mintegy 60 méteres magasságba, beterítve több mint 30 négyzetkilométernyi területet a Nagy-sziget sűrűn lakott keleti partvidékén. A példátlan mértékű vulkánkitörés több száz otthont pusztított el. A vulkán aztán önmagába roskadt, végül négy hónappal később, 2018 szeptemberében hagyta abba a tevékenységet – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Földi és műholdas mérésekkel Farquharson és Amelung modellezték a vulkánon belüli folyadék nyomását – ez a tényező közvetlenül befolyásolhatja a felszín alatti mechanikai hibákra való hajlamot, idővel vulkáni aktivitást okozva. A kutatók eredményei szerint a folyadéknyomás a kitörést megelőzően az elmúlt fél évszázad legmagasabb szintjén állt, ami véleményük szerint megkönnyítette a vulkán alatti magmaáramlást. Elméletük magyarázatot ad arra is, miért nem tapasztaltak szintemelkedést a kitörést megelőző hónapokban.
“Vulkánkitörés akkor történik, amikor a magmakamra nyomása elég nagy ahhoz, hogy áttörje a környező kőzetet és a magma a felszínre áramlik. Ennek a nyomásnak a hatására a talaj tíz centiméterekkel megemelkedhet. Mivel a vulkánkitörést megelőző évben nem volt megfigyelhető ilyen emelkedés, alternatív magyarázatot kerestünk” -fejtette ki Amelung.
Bár kisebb gőzkilövelléseket és vulkáni eredetű földrengéseket más vulkánok esetében a múltban már összekapcsoltak esővíz beszivárgásával, ez az első alkalom, hogy ez a mechanizmus a magyarázat egy mélyebb magmatikus folyamat esetében is.A tudósok szerint felismerésük révén tovább fejlődhetnek a vulkánkitörések előrejelzésének módszerei.
“Ismert, hogy az izlandi jégsapka olvadása változásokat okozott a vulkánok tevékenységében. Mivel a jelenleg zajló klímaváltozással az előrejelzések szerint a csapadék mintázatának változása is együtt jár, várható, hogy hasonlóképpen fogja befolyásolni a vulkáni aktivitást” – fejtette ki Farquharson.
