Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisai, melyek Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz néven is ismertek, ezek a görög megfelelőjük. A három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos épületeket. A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ Hét Csodájának az egyike. A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették. Gíza az egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.
A gízai piramisok közül legkorábban a gízai nagy piramis vagyis Hufu (Kheopsz) fáraó piramisa épült. Hufu piramisa az egyiptomi piramisok között is egyedülálló, felülmúlhatatlan építmény. A fáraó neve egyiptomi nyelven Hnum-Hufu, vagyis “Hnum véd engem”. A gízai piramisok mérete lenyűgöző. A Kheopsz piramis 138 méter magas, eredetileg 147 méter volt. 2,5 millió, egyenként 2,5 tonnás faragott mészkőtömbből építették. Az építők hihetetlen pontossággal dolgoztak Kheopsz fáraó piramisán. A mesterséges sík terasz, amelyre építették, a vízszintestől 2 centiméterre tér el. A piramis tájolása tökéletes csillagászati ismeretekre utal, alapjának négy sarka a négy égtájat mutatja, egy-egy oldala 230,4 méter hosszú.
A bejáratot az északi oldalon helyezték el, az asztrális túlvilághit tanítása szerint az égbolt északi pólusának régiójába kell eljutni a léleknek, hogy a csillagok közé jusson. A túlvilági út megtételéhez egy cédrusfából készült 43,6 méter hosszú csónakot készítettek melyet a régészek 1954-ben találtak meg egy kamrában. Feltételezések szerint egész kísérőflottányi hajót állítottak ide. Az északi oldalon 18 méter magas bejáraton jutunk be az alacsony, szűk folyosóra, amelyen a 46,6 méter hosszú nagy galériába jutunk. Kheopsz fáraó halotti kamrája 42,7 méterre van a föld felszíne fölött, amelyben egy üres gránitkoporsó áll. A piramis keleti oldalához csatlakozott a halotti templom. Kisebb piramisok is láthatók a keleti oldalon, melyek közül az egyik a fáraó feleségéé lehetett. A piramisokat feltehetőleg kirabolták, ezért gyakran máshová temették az uralkodó holttestét. Az egyiptomi piramisok megismételhetetlensége bizonyítja, hogy magas szintű ismeretanyaggal, fejlett kultúrával rendelkező nép építette őket.
