Máriagyűd a Dél-Dunántúlon, Pécstől mintegy 25 km-re délre, a Tenkes-hegy lábánál fekszik. Ma Siklós egy városrésze. Híres szőlőkultúrájának gyökerei a római korba nyúlnak vissza. Gyűd első okleveles említése 1290-ből való. A XVII. század végén Mária-jelenések jegyeztek fel Máriagyűdön. A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának. Legendák születnek, melyek szerint már a magyarok előtt itt élő szlávok óta Mária-szobor állt itt, és a hely a Forrásközi Nagyasszony oltalma alatt áll. 1689-től ferencesek gondozzák a kegyhelyet.
A templom külső jobb oldalán álló kőből faragott Mária szobor a zarándokok kedvelt imádkozó- helye. A ma látható kegyszobrot Nesselrode Vilmos püspök adományozza 1713-ban. 1739-1742 között a templomot barokk stílusban megnagyobbítják és átépítik. 1805-ben V. Piusz pápa kegytemplomnak nyilvánította a templomot, és búcsú-kiváltságokkal látta el. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor a kegytemplomot a ferencesektől világi papok vették át. A 90-es években teljesen felújították a templomot. 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak, ami újabb kiváltságokkal jár. Ma is több ezren érkeznek ide egy-egy búcsú alkalmával, és zarándokok keresik itt a belső megnyugvást.
