A Bulgáriában élő, 99 éves Dobri Dobrevet sokáig csak egy öreg koldusnak tartották, aki Szófia utcáin kéreget. Azonban kiderült, hogy semmit nem tart meg abból a pénzből, amit az emberektől kap, hanem templomoknak és árvaházaknak adományozza.
Ő maga igen szegényes körülmények közt él és 80 eurós nyugdíjából veszi meg amire szüksége van. Saját magának készíti el ruháit és cipőit is. A házába még a víz sincs bevezetve, így kilométereket gyalogol, hogy vödrökben vizet vigyen haza. Az idős bácsi elmondása szerint a II.világháborúban szinte teljesen elvesztette a hallását. Már hosszú évek óta 25 kilométert utazik a fővárosba, hogy adományokat kérjen az emberektől. Minden pénzt amit az évek alatt összegyűjtött árvaházaknak és templomoknak adta. Sok árvaháznak nyújtott már így segítséget, sok helyen nélküle még a számlákat sem tudták volna kifizetni.
Hihetetlen önzetlensége akkor derült ki, amikor 2009 májusában a Nyevszkij Szent Alekszander székesegyházba ment és a templom pénzügyeiért felelős szerzetesnek 35.700 levát (kb. 20.000 euró) adott. Ez Bulgária egyik legnagyobb temploma és az ország jelképe is egyben, melyet milliónyi ember keres fel évente. Komoly anyagi gondokkal küszködik a templom, nem jut elég pénz a felújításra, a műalkotások megőrzésére és néha még a fenntartásra sem. Mindenki megdöbbent, hogy az utcán, bolgár népviseleti ruhákban kéregető férfi, akit mindenki csak egy szegény koldusnak nézett, az évtized legnagyobb adományát adta a templomnak. A történet mára bejárta az egész világot. Azóta csodájára járnak a Dobri nagyapóként emlegetett jótevőnek. Sokan Baylovo Szentjének nevezik, a szülővárosa után.
„Két akarat van bennünk, egyik Istentől, másik az ördögtől. És elménkben háború vívunk. Én hiszem, hogy Isten akaratát kell követnünk és szolgálnunk, így Isten is megsegít minket. Egyedül a jó akarat helyes és igaz. Nem szabad hazudni, sem lopni, sem házasságtörést elkövetni. Szeretnünk kell egymást, ahogy Isten is szeret minket.” – mondja Dobri apó az alább látható felvételen.