A Bisti Badlands vagyis a Bisti-kőrengeteg Új-Mexikó területén található. A káprázatos felszínformák közel 4000 hektáron terülnek el. A különös formájú sivatagban mezozoikumi csontokkal és növénymaradványokkal is találkozhatunk. Kővé dermedt fatörzsek és bizarr alakzatok látványa ad különös hangulatot a tájnak. A Bisti-kőrengeteg területének geológiája igen sokszínű. Az egyes rétegek eltérő kőzeteket tartalmaznak. A különös alakzatokért a víz eróziós hatása felelős. A sivatagban a kevés időszakos eső is elegendő arra, hogy évmilliók alatt a felszín átalakuljon.
A csendes és kopár tájon körültekintve, ahol a növénynek vagy állatnak semmi nyoma, nehéz elképzelni, hogy itt valamikor egy hatalmas beltenger közelében lévő párás mocsár terült el, nyüzsgő élőlényekkel. Dinoszauruszok csörtettek át az esőerdőkön a vastag, hatalmas fák és páfrányok között. Az első emlősök is itt éltek. A mocsár homokjában és agyagjában eltemetett állati csontok és növényi maradványok az évmilliók során homokkővé és agyagpalává alakultak. A rothadó növényzet fokozatosan tőzeggé és szénné változott át. A földlemezek mozgása és az éghajlati változások később a sziklák kiemelkedését és a magas és száraz fennsík kialakulását eredményezték. Aztán a szél és esők a sziklákat azokká a „szellemekké” formálták, amelyek most benépesítik a Bistit, ahol napjainkig több mint 200 növény- és állatfaj megkövesedett maradványai kerültek a felszínre.
