A kriptovaluták világa számos idegen fogalommal van tele, melyek között a forkok is előkelő helyen szerepelnek. A blokklánc forkok fogalma talán bonyolultnak tűnhet a kriptovalutákkal ismerkedők számára, azonban a cikk során igyekezni fogunk tiszta vizet önteni a pohárba a témával kapcsolatban. Vessük is bele magunkat a forkok világába és lássuk miért is forkolunk, milyen fork típusok léteznek, illetve milyen jelentőséggel bírnak a különböző forkok.
Miért forkolunk?
A forkok voltaképpen a blokklánc különféle frissítéseit foglalják magukba. Hogy miért van szükség ilyen jellegű frissítésekre, azt főleg a történelem mutatta meg a számunkra. Bár szeretünk úgy gondolni a Bitcoinra, mint egy megváltoztathatatlan és örök pénzügyi rendszerre, az igazság az, hogy megfelelő egyetértés elérése esetén tetszőleges változtatás kieszközölhető rajta.
A változtatás egyenletének legmeghatározóbb összetevője mégis az, hogy hányan szeretnék valóban azt a változást – ez az, ami olyan egyedivé teszi a blokkláncokat működésükben. Illetve szintén emiatt nem lehetséges az, hogy bárki kénye-kedve szerint, bábfigura módjára irányítsa az ilyen blokkláncokat.
Ha láncelágazásra kerül a sor, annak általában 4 fő indoka van. Egyrészt, általuk új, hasznos funkciókkal bővíthetjük a hálózatot, amit annak megalkotói a kezdeti időkben még nem láthattak – például okosszerződésekkel.
Másrészt, kijavíthatók általuk azok a biztonsági rések, amelyek a rendszer működését fenyegetik, és amelyeket korábban senki nem vett észre.
Harmadrészt, tudatosítani kell, hogy ezeket a hálózatokat is emberek irányítják, akik különféle nézetekkel és elképzelésekkel rendelkeznek. Ha nem sikerül egyetértésre jutniuk, mindenki mehet a saját útján.
Végül pedig – és ez a legkevésbé szívesen felhozott indok – egy fork segítségével meg nem történtté lehet tenni a múltat, kitörölhetők általa tranzakciók, és visszaállítható a blokklánc egy korábbi változatára. Ilyen megoldásra általában hackertámadások után szokott sor kerülni, bár nem sok példa van rá a múltból.
A forkok típusai
A forkok általában két okból történnek: a közösség véleményének megoszlása vagy a blokklánc forráskódjában szükséges módosítások miatt. Bármelyik esetről is legyen szó, alapvetően 4 különböző fork típust különböztethetünk meg:
- Forráskód fork – Ezek a forkok az eredeti forráskód másolatát foglalják magukban, kisebb nagyobb módosításokkal. Ez a fork típus lehetővé tesz különféle fejlesztéseket anélkül, hogy teljesen új blokkláncot kellene létrehozni.
- Blokklánc fork – Ez a fork akkor következik be, amikor egy blokklánc tranzakciós előzményei két változatra szakadnak. Ennek több különféle következménye is lehet, sőt, akár egy teljesen új kriptovaluta is létrejöhet.
- Soft fork – Szoftverfrissítések, biztonsági ellenőrzések vagy új funkciók hozzáadása.
- Hard fork – A blokklánc végleges kettéválása.
Soft fork vs. hard fork
Egy soft fork keretében implementált frissítést elsősorban az különbözteti meg a hard forktól, hogy ebben az esetben az elavult csomópontok is hitelesnek fogják látni a lánc múltbéli változatát is. Mindez azért van, mert a soft forkok révén általában csak új felhasználási lehetőségeket és funkciókat adnak hozzá a hálózathoz, miközben azok a szabályok, amelyeket a blokkláncnak követnie kell, nem változnak. A hard forkok általában olyan konszenzus szabály módosításokat vezetnek be (konszenzus protokoll, bányász algoritmus, blokk méret stb.) melyek összeférhetetlenek a szoftver korábbi változataival. Tehát, a hard fork esetében a blokklánc két különálló blokkláncra szakad (az egyik a régi szabályokkal, a másik pedig az újakkal), a soft fork esetében pedig csupán módosításra kerül sor.
A forkok jelentősége
A forkoknak hatalmas szerepük van a blokklánc hálózatok hosszú távú sikerében. Habár maga a blokklánc technológia még ma is viszonylag új technológiának tekinthető, folyamatosan új ötletek és megoldások jelennek meg, melyekkel sokkal hatékonyabb működést kínálnak. A forkok lehetővé teszik a kriptovaluták és a blokkláncok számára a legmodernebb megoldások alkalmazását és segítenek lépést tartani a technológia fejlődésével. A technológia folyamatos fejlődését kiválóan példázza az, hogy a Bitcoin létrehozása óta számos hard forknak lehettünk tanúi (Bitcoin XT – 2014, Segregated Witness – 2015, Bitcoin Classic – 2016, Bitcoin Unlimited – 2016, Bitcoin Cash és Bitcoin Gold – 2017 stb.). A Bitcoin-on kívül természetesen számos egyéb kriptovaluta esett már át különböző soft és hard forkokon, és ez valószínűleg folytatódni is fog a jövőben.
Az évek során a különféle kriptopénz hálózatok már rengeteg változáson mentek keresztül pont a forkoknak köszönhetően. A tapasztalat azt mutatja, hogy az alapvető fundamentumok megőrzése mellett a kisebb-nagyobb változtatásokra mégiscsak szükség van. Örökké tökéletes pénzügyi hálózat továbbra sem létezik, a fejlesztések nélkül pedig még a Bitcoin is nagyon nehezen tudna lépést tartani az idővel.
Ha egyéb kriptovalutákkal és blokklánc technológiával kapcsolatos fogalmakkal is szívesen megismerkednél, a platformunkhoz csatlakozva számos izgalmas témáról olvashatsz!
