A viszonylag fiatal, 140 évnél nem idősebb fákkal borított területek rejtik a világ erdőségeiben lévő széndioxid-elnyelő területek több mint felét, nem pedig a trópusi esőerdők – állapították meg a Birminghami Egyetem kutatói.

Az erdők fontos széndioxid-elnyelő területek, vagyis olyan ökoszisztémák, amelyek nagy mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni és elraktározni. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ennek a munkának az oroszlánrészét az egyenlítőhöz közeli, sűrű trópusi erdők végzik – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált mostani tanulmány készítői az erdők korára vonatkozó adatokat és számítógépes modelleket ötvözve végezték el a globális bioszféra legfrissebb elemzését.
A kutatók megnézték, hogy 2001 és 2010 között mekkora mennyiségű szén-dioxidot nyeltek el az öreg erdőterületek és az eredményt összevetették a fiatalabb erdők szénelnyelő kapacitásával. Ezek a fiatal fák általában olyan területeken nőnek, amelyeket korábban mezőgazdasági célokra használtak, fakitermelés vagy tűz áldozatává váltak.

A szakemberek korábban úgy vélték, hogy az erdők szénelnyelő kapacitása döntően a légköri szén-dioxid-koncentráció megtermékenyítő hatásával áll összefüggésben. A kutatók azonban most megállapították, hogy az újrafásított területek hatalmas mennyiségű szenet kötnek meg, ami nemcsak a megtermékenyítő hatásnak, hanem a fák fiatal korának köszönhető. Az erdők teljes szén-dioxid-elnyelő kapacitásának nagyjából 25 százalékáért a „kortényező” a felelős.
A szakemberek azt is megállapították, hogy a fák korával összefüggő szénelnyelő kapacitás nem a trópusi területekre, hanem a közepes és magas földrajzi szélességen lévő erdőkre jellemző a leginkább.

„Fontos, hogy tiszta képet kapjunk a szén-dioxid-megkötés helyéről és mikéntjéről, mivel ez a tudás segít célzott és átgondolt döntéseket hoznunk az erdőgazdálkodás tekintetében. Az erdők szén-dioxid-elnyelő kapacitása ugyanakkor véges: az újrafásítási programok végső soron csak akkor lesznek hatékonyak, ha az emberiség folyamatosan dolgozik a károsanyag-kibocsátás csökkentésén” – mondta Tom Pugh, az egyetem munkatársa.
