Az Ecuadorhoz tatozó Galápagos-szigetek egy 13 nagyobb, 6 kisebb és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra. A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez. 1978-ban felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. Napjainkra a Galápagos-szigetek teljes területét védetté nyilvánították és megóvása érdekében a turisták számát évi 60-70 ezer főben maximalizálták.
A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő. 1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett. A szigetek leghíresebb állatai a galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök, és persze a szigetről szigetre különböző Darwin–pintyek, amik valójában nem is a pintyek, hanem a sármányfélék, és mára a világ legalaposabban tanulmányozott állatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka, és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek .További madárkülönlegessége a kéklábú szula. A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok , a szárazon pedig varacskosfejű leguánok élnek.
