A grönlandi cápa a leghosszabb életű gerinces a világon, mely több mint 400 évig is élhet – állapította meg új mérési módszerekkel egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok szerint leginkább az veszélyezteti a gerincesek matuzsálemét, hogy nemi érése az új adatok alapján csak 150 éves kora körül fejeződik be – fejtette ki a Koppenhágai Egyetem munkatársa, Julius Nielsen vezette kutatócsoport a Science tudományos lapban.
A grönlandi cápa az Atlanti-óceán északi részén és a Jeges-tengerben él, öt méternél jóval hosszabbra is megnő. Abból, hogy nagyon lassan növekszik (valószínűleg évente csak egy centiméterrel lesz hosszabb) a tudósok régóta arra következtettek, hogy igen sokáig él.
Forrás: Julius Nielsen
A hagyományos korbecslés ezeknél a porcos halaknál nem lehetséges, mert nincsenek elmeszesedett szöveteik. Ehelyett a szemlencse fehérjéinek radiokarbonos elemzését használták a halak életkorának meghatározására. A kutatók 28 nőstény cápát vizsgáltak meg, melyeket több expedíció alkalmával fogtak ki, nagyságuk 80 centimétertől jó öt méteresig terjedt. Átlagéletkoruk a mérések alapján 272 év volt. A legnagyobb megvizsgált példány 392 éves volt.
A gerincesek között hosszú életűnek számít a grönlandi bálna is, mely 200 évnél is tovább élhet. A grönlandi cápa rekordját az állatvilágban túlszárnyalja a Balti-tengerben is megtalálható sellőkagyló, mely akár fél évezredet is megérhet.
A friss mérések alapján a grönlandi cápa négyméteresre megnőve fejezi be a nemi érést. A jelenlegi kormeghatározás szerint ez azt jelenti, hogy 150 évig kell élnie, míg szaporodóképes nem lesz.
„Azt tudtuk, hogy a grönlandi cápa sokáig él, ám hogy ilyen sokáig, az meglepetés volt. A továbbiakban azt kell kinyomozni, miért ilyen hosszú az élettartama” – mondta Jürgen Kriwet, a Bécsi Egyetem paleontológiai intézetének munkatársa. Az élettartam nagyságát gyakran a testmérettel hozzák összefüggésbe, ám a grönlandi nem a legnagyobb testű cápa, és nem is az egyetlen, amely ilyen hideg vizekben él.
A grönlandi cápát (Somniosus microcephalus) a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába sorolták. Mivel az állat gyakran kerül a halászok hálójába, a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy az ál-elevenszülő cápafajt különösen sebezhetővé teszi az igen késői nemi érés. Populációja a második világháború előtt jelentősen megfogyatkozott, mivel a májából kinyert olajért túlhalászták.
A grönlandi cápa előfordulási területe a Jeges-tenger és a hozzátartozó melléktengerek, valamint az Atlanti-óceán északi fele. A vízfelszín és 2200 méteres mélységek között él – általában 1200 méter mélyen, főleg a partoktól távol, a nyílt vízben. Az 1-12 °C közötti hőmérsékleteket kedveli. Nyugodt természetű, lassan mozgó cápafaj. Nyílt vízi és fenéklakó halakkal táplálkozik, de zsákmányol fókákat, kisebb ceteket, tengeri madarakat, kalmárokat és tengerisünöket is.
