Valahol a messzi-messzi Franciaországban, egészen pontosan Burgundia régióban egy ötven főt számláló kis csapat igazán különös vállalkozásba kezdett: Eltökélten nekilátott, hogy kizárólag korabeli eszközök és alapanyagok segítségével felépítsen egy óriási középkori létesítményt, melyet Guédelon kastélynak neveztek el.
A nem mindennapi vállalkozás tökéletesen példázza, hogy az életünk során az út a fontos, nem a cél. Ez az út pedig 1997-ben kezdődött és várhatóan 25 évig tart majd. Ez idő alatt Guédelon egy rendkívüli lehetőséget nyújt az érdeklődő turisták számára, akik így szintén részesei lehetnek egy varázslatos és egyben – valljuk be – őrült projektnek.
Az alapanyagok pedig, amikre csak szükség lehet, mind fellelhetőek a közelben: fa, kő, föld, homok és agyag. Ezeknek a beszerzése és feldolgozása sem működhet másképp, mint csakis középkori módon: kőfejtők, kőművesek, favágók, ácsok, kovácsok, kosár- és kötélfonók, fuvarosok és lovaik – mind együtt, közös erővel dolgoznak a kastély felépítésén. Ez az a pillanat, amikor a történelmet nem visszanézzük, hanem szó szerint átéljük!
Ruth Goodman, Peter Ginn és Tom Pinfold történészek 6 hónapra csatlakoztak ehhez az igen ambiciózus projekthez, mely méltán nevezhető a világ legnagyobb régészeti kísérletének is. Sőt, nemcsak hogy csatlakoztak, de ez idő alatt végig 13. század korabeli módon is éltek – beleértve mindent a szó legszorosabb értelmében.
A kalandokról készült dokumentumfilm-sorozat a Viasat History műsorán kerül bemutatásra márciusban, de a szokatlan és izgalmas tapasztalataikról ők maguk is beszámoltak:
Hogyan jött az ötlet, hogy erről az építkezésről műsort készítsetek? Dolgoztatok már együtt korábban?
Peter Ginn: A Lion Television csapata, akik korábban már készítettek műsort a kastélyépítésről felkeresték a BBC-t, hogy „Nektek is készítenetek kell egy sorozatot erről a projektről”. A BBC válasza erre nem is lehetett más, minthogy: „Persze, csináljuk!”. Így mikor befejeztük a ’Tudor-korabeli gazdaság’ című sorozatunkat, eldöntöttük, hogy ez lesz a következő műsorunk. Nem sokkal később már a franciaországi építkezésen találtuk magunkat, ahol a márciusi nappalok szokatlanul melegek és az éjszakák döbbenetesen hidegek voltak.
Tom Pinfold: Briliáns feladat volt, épp mint a ’Tudor-korabeli gazdaság’. Noha ’A kastély titkai’ című sorozat elkészítése számtalan módon különbözött az eddigiektől, a csapat, akikkel korábban is dolgoztunk sokat könnyített rajta. Megvolt a saját kis közösségünk a közösségen belül és ez nagyon szórakoztató volt számunkra.
Tudnátok mondani valamit a középkori kastélyépítésről? Hogyan és mennyi ideig épültek anno? Mi a kastélyok titka, amiért ilyen időtállóak maradnak?
Peter Ginn: Az, hogy mennyi ideig tartott egy kastély felépítése gyakran pénz kérdése volt, épp mint egy modern épület esetében. Ha megengedhetted magadnak, hogy egyszerre több kőfaragót foglalkoztass, akkor a kastélyod sokkal hamarabb felépülhetett. Úgy tudom a Harlech várat Wales-ben négy évbe telt felépíteni, és arányaiban közel áll Guédelon-hoz.
Guédelon építése a valóságban akár 30 évig is eltarthat, noha a középkorban egy akkori úr státuszával szerintem ez mindössze 15 évig tartott volna. A kastélyok időtállóságáról pedig a legfontosabb dolog, amit megtanultunk, az volt, hogy a köveket hogyan fektetik egymásra annak érdekében, hogy a fal stabil és erős maradjon. Ehhez persze szükség van egy bizonyos mértékű merevségre, ám ezzel együtt egy bizonyos fokú rugalmasságra is.
Mégis, milyen érzés részt venni egy ilyen kastély építésében? Mik a tapasztalataitok?
Tom Pinfold: Nos, egy nem mindennapi csapatmunkára van itt szükség, ami néha próbára teszi az ember barátságát is. De ennek ellenére azt gondolom ez volt az egyik legjobb feladat, amit együtt csináltunk. Sok dologban elmélyedtünk és sok tapasztalatot szereztünk, amikor gyakorlatilag lóháton lovagolva, szekérrel a hátunk mögött egyik helyről a másikra mentünk. Ingáztunk a kastély és a kovács között, mikor jött egy olyan rendszer ötlete, mellyel az egész „vérkeringés-szerűen” működött.
Ha a kastély egyszer elkészül, fogják használni valamire? Milyen nagy egyébként ez a kastély?
Peter Ginn: A kastély ugyebár még most is épül, és nagyjából még 11 év lesz, mire teljesen befejezik – noha ez még a jövő kérdése. Egyébként én nem hiszem, hogy tudják, hogy mire szeretnék használni. És ez probléma. Vajon használva lesz egyáltalán valamire is? Úgy sejtem ez továbbra is történelem-kedvelő turistáknak lesz megnyitva.
A sorozatkészítés során szerzett tapasztalataitok alapján, ha visszaforgathatnátok az idő kerekét, és élhetnétek a középkorban a 21. század helyett, megtennétek?
Peter Ginn: Szerintem Tom-ot fogom utánozni, de nem. Úgy értem fantasztikus lenne visszaforgatni az időt és a középkorban élni, de csak akkor, ha ugyanazokkal vagy hasonló emberekkel élhetnénk, akik a kastélyt építik, mert ez egy valóban szenzációs csapat. Tárt karokkal vártak minket mikor csatlakoztunk a közösségükhöz. Ugyanakkor úgy hiszem a középkorban valószínűleg egy egészen más – talán rossz – csoportba csatlakoztunk volna be.
És végül a legutolsó kérdés: A mai korhoz képest mi volt az akkori idők legnagyobb előnye?
Tom Pinfold: Lényegében mi csak „bepillantottunk” abba a korba, de amit mindenképp kiemelnék az a közösségi érzés. Mi mindig csak a „francia barátainkként” említjük őket, de valójában ők a világ minden részéről érkeztek. Voltak Új-Zélandról, az Egyesült Királyságból és Marokkóból, és ahogy felbukkantunk számos lehetőségünk volt kemény munkával beilleszkedni, és mikor ez megtörtént, egy igazán nagyszerű csapat részesei lehettünk. Együtt ettünk és ittunk, ez a közösségi érzés olyan eszményi volt, hogy mindannyian nagyon élveztünk.
