Új kutatás indult a sötét anyag után a japán részecskegyorsítóban, a SuperKEKB nemrég kezdte meg kutatássorozatát. A Belle II nevű detektor adataitól a kutatók azt remélik, hogy új információkat szolgáltatnak az anyag és antianyag, valamint a sötét anyag különbözőségeiről.

A Tokió közelében lévő Cukubában található SuperKEKB részecskegyorsítóban elektronokat és pozitronokat ütköztetnek. A Belle II detektorban regisztrálják az első részecskeütközéseket. A SuperKEKB abban különbözik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjétől (LHC), hogy kevesebb energiával nagyobb interakciós arányt ér el. Ezáltal lehetővé válnak a precízebb mérések – emelték ki a tudósok.
A Belle II kísérlet célja, hogy 50-szer több adatot gyűjtsön össze, mint elődje, a Belle, amely 2010-ig üzemelt. Itt mutatták ki először az anyag és antianyag különbözőségeit. Ezeket Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide japán fizikusok írtak le elméletükben, amelyért 2008-ban fizikai Nobel-díjat kaptak.

„Eddigi tudásunkkal az univerzum energiatartalmának csak mintegy öt százaléka írható le, a sötét energia és a sötét anyag tulajdonságai azonban nem. Reméljük, hogy az új detektorral az eddig ismert standard modellen túli eredményeket is elérünk” – mondta Christoph Schwanda, a Super-KEKB osztrák kutatócsoportjának tagja. A Belle II kísérletsorozat 2027-ig tart.
