Táplálékként, takarmányként és vízraktározóként való hasznosíthatósága miatt a kaktusz egyre fontosabb lehet a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében – hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete.
A FAO a száraz éghajlatú területek mezőgazdasági kutatásaiért felelős nemzetközi kutatóközponttal (ICARDA) közösen kiadott könyvében részletezi a kaktuszfélék termesztésének előnyeit. Az ICARDA kutatója, Ali Nefzaoui szerint a világ vízkészleteire nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé.
Nagyfokú ellenálló képességüknek hála, a kaktusz jelentheti élelmezési szempontból az egyik utolsó mentsvárat a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett száraz területeken. Emellett a FAO szerint a kaktuszfélék rengeteg vizet is tárolnak: ez hektáronként akár 180 tonna vizet is jelenthet, ami öt kifejlett tehén ellátására elegendő.
A Madagaszkár déli részét sújtó közelmúltbeli aszály során a kaktuszok fontos táplálék-, takarmány- és vízforrásként szolgáltak a helyiek és állataik számára – húzta alá a FAO.
Az ENSZ-ügynökség szerint míg a kaktuszfélék többsége táplálkozásra nem alkalmas, addig a fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok (Opuntia) nemzetségébe tartozó fajok ehetőek, és Brazíliában, Észak-Amerikában, illetve Etiópiában már jó ideje termesztik őket. A fügekaktusz évszázadok óta stabil alapját képezi a mexikói konyhának is, és ma már Szicíliában is előszeretettel fogyasztják.
