A hatóság lefoglalta, majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI) közreműködésével a kőröshegyi Teknősparkban helyezték el azt a kifejlett aligátorteknőst, amelyet a múlt héten a Zala megyei Pethőhenye egyik utcáján találtak.
Megyer Csaba, a nemzeti park természetmegőrzési osztályának vezetője arról adott tájékoztatást, hogy a Zalaegerszegi Járási Hivatal mint zöldhatóság lefoglalta a Pethőhenyén befogott hüllőt. A nemzeti park szakembereinek közreműködésével az állatot Kőröshegyre szállították, ahol véglegesen el tudták helyezni.
Pécsi Tibor, a teknősfarm tulajdonosa elmondta: néhány éve került hozzá két, magánember által egyébként nem tartható aligátorteknős, amelyeket a Dunában, illetve a balatonfüredi kikötőben fogtak be. A három példány közül a zalai a legnagyobb, több mint félméteres átmérőjével és tíz kilogrammot meghaladó súlyával.
A szakember kiemelte, hogy az aligátorteknős nemcsak az emberre, de a természetre is veszélyes, hiszen invazív fajként a védett állatokat, köztük a mocsári teknőst, a siklókat és a halakat is pusztítja. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha bárki ilyet tart – ami egyébként illegális – soha ne engedje szabadon, hanem valamelyik állatkertet keresse meg vele.
A Zala megyei Pethőhenyén szerda délután egy hazafelé tartó asszony az utcán bukkant rá az ott sétáló, nagyjából 20 éves aligátorteknősre. Az általa értesített polgármester befogta és ideiglenesen biztonságos helyen helyezte el a termetes hüllőt, amely vélhetően a falu határában lévő mocsaras területről mászott elő.
Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő az MTI-nek azt mondta: az aligátorteknős az állatok veszélyességét megkülönböztető rendelet szerint a különösen veszélyes csoportba tartozik, a hatályos jogszabályok alapján csak állatkertben tartható. Aki ilyen veszélyes állatot engedély nélkül tart, illetve az ország területére behoz, vagy a tartására vonatkozó biztonsági előírásokat megszegi, bűncselekményt követ el. Az aligátorteknős a magyarországi őshonos állatvilágra veszélyt jelent, a hazai teknősöket kiszoríthatja az életterükből. Emellett a harapása az emberre is veszélyt jelent.
A szakember kitért arra is, hogy a magyarországi állatkertek mindegyike mentőközpontként is működik. Kiemelt mentőközpont a fővárosi és a szegedi állatkert, így ezeket érdemes megkeresni az állat elhelyezése miatt.
