A Viktória-vízesés (Mosi-oa-Tunya) két ország: Zambia és Zimbabwe határán található. Helyi elnevezése a makololóktól származik: Mosi-oa-Tunya jelentése „mennydörgő gőzölgés” és „robajló füst”. A név onnan ered, hogy a víz száz méteres mélységbe alázúduló hangját háromszáz méteres párafüggöny egészíti ki. A Viktória vízesés 1708 méter széles vízzuhataga a legszélesebb a világon, közvetlen környékét mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította, és 1989-ben az UNESCO-Világörökség részeként nemzetközi védelemben is részesül.
Méretei, adatai
A Viktória-vízesés 1708 méter széles és ezzel a legszélesebb vízesés a világon. Magassága 61-108 méter között van. Az Angola, Zimbabwe, Namíbia, Zambia és Mozambik területén keresztül folyó Zambézi folyam – amelyik a vízesést táplálja – Afrika déli részének legnagyobb folyama. 2736 kilométeres hosszával a Föld folyói közt a 39., Afrikában a Nílus, a Kongó és a Niger után a negyedik leghosszabb. Vízgyűjtő területe 1,33 millió négyzetkilométer, átlagos vízmennyisége a vízesésnél 1400 m³ másodpercenként, de esős évszakban eléri a 5000 m³-t másodpercenként. A felfelé meredő sziklák és a kiemelkedő szigetek öt nagyobb zuhatagra osztják a vízesést: Ördög vízesése, Fő-zuhatag, Lópatkó-zuhatag, Szivárvány-zuhatag és Keleti-zuhatag . A Viktória-vízesés alatt a víz 25-75 méter széles szakadékba jut, innen egy erre merőleges, 65 méter széles és 120 méter hosszú csatornán áramlik ki, amely a Fortyogó Üst nevű katlanba torkollik. Ennek mélysége száraz időszakban 17 méter, esős időszakban a dupláját is elérheti – ilyenkor a vízsebesség eléri a 150 km/órát. A Viktória-vízesés az átfolyt vízmennyiség tekintetében a világon a tizenegyedik helyen áll.
Keletkezése
Zambia területének legnagyobb részét az ősi afrikai masszívum kőzetein kialakult 1000–1500 méter magas fennsíkok: a Katanga-fennsík, a Zambézi-fennsík és a Lunda-küszöb alkotják. Az ország déli határán, a Zambézi-fennsíkon alakult ki a Viktória-vízesés, amely körülbelül 150 millió évvel ezelőtt keletkezett. Eredetileg közelebb lehetett a folyótorkolathoz, ám az évmilliók során mintegy 150 kilométernyit elmozdult észak felé fokozatosan alakítva a bazaltfennsík felületét. A bazaltot vulkánkitörések garmada hozta létre és a rétegek elérik 18-30 métert.
150-200 millió évvel ezelőtt sziklahasadékokat puhább kőzetek töltötték ki, ám azokat a víztömeg kimosta, majd magát a keményebb bazaltot is erodálta. Balázs Dénes magyar kutató fedezte fel, hogy az egyes mederszakaszok a vízesés korábbi helyét jelölik. A víz a lávamedrében, amelyet repedések hálóznak be, talált magának utat, s a törésvonalakat újabb mederszakaszokká szélesítette. A folyamat a mai napig nem állt le, a mai zuhogó a nyolcadik, amely az utóbbi félmillió év alatt alakult ki. Újabban a Cataract-szigetnél figyelhetőek meg az új vízesés képződésének első jelei, itt már körülbelül 30 méterrel lejjebb van a szikla pereme, s a folyó várhatóan addig mélyíti majd a sziklát, amíg a Zambézi ebbe a hasadékba fog belezuhanni, az új most már a kilencedik zuhogó kialakulására néhány százezer évet még várni kell.
Érdekességek
A zuhatag közelében található a világ egyik legnagyobb és legidősebb baobabfa példánya. A nagy majomkenyérfa volt a találkozási pontja korábban az idetévedő kereskedőknek, kalandoroknak és utazóknak egykoron. A Viktória-vízesés óriási értéke, hogy az épületekkel, parkolókkal és egyéb civilizációs vívmányokkal nem tették tönkre a természet eredeti állapotát, csak egy-egy, a dzsungelbe rejtett kilátópontról tekinthető meg a vízesés. A fotós turisták egyik fő programja a vízesés által létrehozott szivárványok kergetése, amely napszaktól függően mindig más és máshol tűnik fel.
