A Loosdrecht tavak egy sekély, összekapcsolódó tórendszer Hollandiában, Utrecht tartományban, Amszterdamtól délre. A középkorban ez a terület egy nagy kiterjedésű ázott, tőzeges láp volt, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan. Volt néhány kísérlet a láp lecsapolására, de a 17. századra minden mezőgazdasági hasznosítással kapcsolatos tervet elvetettek, és inkább “kibányászták” a tőzeget.
A tőzeg elpusztult növényzet, valamint szerves anyag keverékéből áll össze, és kiváló tüzelőanyag. A Loosdrechti területen a kitermelés az 1630-as években kezdődött. A tőzeget a víz felszíne alól kotorták ki, és a környező partokon szárították.
A Loosdrecht tórendszer manapság hétvégi házaknak és a vízi sportok kedvelőinek ad otthont.
Lassan kialakult egy terület, amit a kitermelt tőzeg után maradt árkok, és ezek mentén, a szárításra használt száraz területek borítottak. A folyamatos kitermelés, valamint a szél és a víz eróziós hatása miatt a száraz részek egyre zsugorodtak, az árkok egyre mélyebbek lettek, és a talajvíz is ellepte a területet, kialakítva ezeket a keskeny szigeteket.
