A karakál vagy más néven sivatagi hiúz egy közepes termetű, Afrikában és Délnyugat-Ázsiában élő macskaféle. Bár nem közeli rokona a hiúzoknak, hegyes, pamacsban végződő füle és viszonylag rövid farka nagyon hasonlóvá teszi hozzájuk. A karakál török eredetű szó, jelentése: fekete fül. Teste vörösesbarna-homokszínű, foltok nélkül (a kölykök még foltosak). Fülén a szőrpamacs dúsabb és hosszabb, mint a hiúzokén. Igen karcsú állat, a lába meglehetősen hosszú. Marmagassága kb. fél méter, átlagos testhossza 60–90 centiméter, farka nagyon rövid (20–30 centiméter).
A sivatagi hiúz elnevezés némileg félrevezető, ugyanis a kimondottan sivatagos területeket kerüli. A legszívesebben olyan félsivatagokban, szavannákon, bozótosokban, felföldi területeken tartózkodik, ahol a fialáshoz is megfelelő rejtekhelyet; sziklaüreget vagy dús aljnövényzetet talál. Rendszerint egyedül jár, bár megfigyeltek már kisebb csoportokat is. Ideje nagy részét a talajszinten tölti, bár kiválóan mászik és ugrik, akár 3 méter magasra is.
