A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél – derült ki egy új kutatásból. A Physics Reports című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány újabb részleteket közöl arról, hogy nézhet ki – ha valóban létezik – a Naprendszer távoli határainál rejtőző égitest.
A kilencedik bolygó feltételezhetően hosszított elliptikus pályán mozog, melynek két legtávolabbi pontja 400-szorosa a Nap és a Föld távolságának. A röppálya emellett 15-25 fokban eltérhet a Naprendszer fő pályasíkjától, amelyen a legtöbb bolygó kering – írja a LiveScience.com.

A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, ekkor kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza őket.

A The Astronomical Journal című szaklapban nemrég megjelent tanulmányban kutatók úgy becsülték, hogy annak valószínűsége, hogy a kilencedik bolygó nem létezik, mindössze egy az ötszázhoz. Létezését azonban egyelőre nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. Az új kutatások alapján ugyanakkor erősen feltételezhető, hogy a kilencedik bolygó lényegesen közelebb van, mint korábban vélték. A csillagászoknak azonban az űrben rengeteget kell kutatniuk a megtalálásához.
A tanulmány szerzői ugyanakkor hozzátették: mivel fennáll a lehetősége, hogy egyáltalán nincsen kilencedik bolygó, és bármilyen szilárdak is a jelenlegi bizonyítékok, ezt az eshetőséget “komolyan kell venni”. A megfigyelt jelenség egyik legelfogadhatóbb alternatív magyarázata az lehet, hogy az emberiségnek a Kuiper-övről alkotott képe nem teljes és az objektumok azért tűnnek csoportoknak, mert észlelésükben torzulások, hibák történtek. Előfordulhat, hogy a halmozódás a Kuiper-öv saját gravitációjának az eredménye, nem pedig egy rejtett bolygó hatása.