A Trónok Harcát szinte mindenki ismeri, vagy legalább hallott róla. Történeteik brutálisak és sokkolóak, karaktereik könyörtelenek és kicsit hihetetlenek is, ezért nehéz lenne elhinni, hogy nem Hollywoodban alkották őket. Ám a Plantagenet-ház nagyon is valóságos volt – a család, aki kiemelkedett a kegyetlen és sötét középkor káoszából, hogy magukhoz ragadja az uralmat Anglia felett.
Nyers emberi érzelmek, brutalitás és vérengzés. Dan Jones, az elismert történész és műsorvezető szereplésével a Viasat History a középkori történelem egy viharos és egyben meghatározó időszakát mutatja be legújabb, ’Britannia legvéresebb dinasztiája’ című sorozatában. Az alábbiakban pedig Dan Jones számol be a sorozatkészítés során szerzett tapasztalatairól.
Honnan jött az ötlet ennek a műsornak az elkészítéséhez?
A sorozat részben a „The Plantagenets” című könyvem adaptációja is, mely megjelent Angliában, Amerikában, Lengyelországban, Oroszországban és még Kínában is. Ezzel a témával kapcsolatban valahogy mindig lelkes voltam. Az emberek már jól ismerik az olyan kiemelkedő családokat, mint a Tudorokat, a Viktoriánusokat, ám a Plantagenet-ház kegyetlenségeit már sokkal nagyobb rejtély övezi.
Ugyanakkor a történelmi témájú dokumentumfilmek rendezésével kapcsolatban volt egy kis ellenérzésem, mert – valljuk be – sokszor eléggé „sántítanak”. Az egyetlen „jó megvalósítás”, amit láttam az a Trónok harca volt – noha nem dokumentumfilm-sorozat. Zseniális műsor. Ezért döntöttünk úgy, hogy átvesszük azt a megközelítést, azt a mentalitást és azt a hatást, melyet ez a sorozat adott.
Mennyi ideig készült a sorozat?
Úgy emlékszem mindennel együtt 3 hónapig forgattunk. Teljességében, minden elő- és utómunkával együtt 7-8 izgalmas hónapig dolgoztunk a sorozaton.
Ez az egész egy lenyűgözően sötét történet, de volt olyan pillanata a Plantagenet dinasztia utáni kutatásnak, mely mégis kisebb megdöbbenést okozott?
A legtöbb családban a tagok nem bánnak így egymással, ahogy ezek az emberek tették tulajdon rokonukkal. Az első epizódban például II. Henrik történetével ismerkedhetnek meg a nézők. Ő a dinasztia első uralkodója volt, és akit felesése és gyerekei elárultak, mely egy Nyugat-Európa felét felemésztő harchoz vezetett közel egy éven keresztül. Ám ami még ennél is meglepőbb: II. Henrik büszke volt a négy ördögi, állatias, könyörtelen és lázadó fiaira, amiért sikerült őket ilyennek nevelnie. Ezt ma már el se tudnánk képzelni.
Tud mondani valami pozitívat is mondani a Plantagenet dinasztiáról?
Egy nagyon-nagyon széleskörű értelmezésben a maguk módján az egyik legbámulatosabb dinasztiája volt az angol történelemnek, de talán még Európának is.
Ön szerint miért válhattak ilyen hatalmas uralkodókká?
Mert tökéletesen kombinálták a kegyetlenséget és az empátiát, amire nem mindenki képes. Ők felismerték, hogyan tudják az embereket követőikké tenni és rávenni, hogy uralkodóik önző érdekei szerint cselekedjenek, lehetőleg úgy hogy közben ne érezzék, kihasználják őket. Ez egy rettentően érzékeny egyensúly, és nagyon kevés vezetőnek sikerült elérnie a történelemben.
Ritka, de érdekes dolog látni egy fiatal történészt, aki a saját dokumentumfilm-sorozatának a műsorvezetője is. Mit gondol, hogyan fogadják majd a nézők a munkáját?
Nem tudom milyen fogadtatást kap. Angliában megszokott dolog, hogy a történészek a saját műsoruk vezetői is. Így az emberek első kézből kapott történeteket kapnak, egy olyan – a téma iránt szenvedélyesen elkötelezett – embertől, aki valóban átkutatott szinte mindent arról az időszakról. Így egy tényeken alapuló, ám mégis személyes történet-meséléssé alakul át a dokumentumfilm-sorozat, mely egyszerre tájékoztatja és szórakoztatja is a nézőt.
