10. Párizs, Franciaország – 218 km
A francia főváros metróhálózatának teljes hossza eléri a 218 kilométert. 16 vonalán 4,5 millió utas közlekedik naponta (1,365 milliárd utas 2005-ben). A párizsi metró 297 állomást üzemeltet, melyek közül 62-t több vonal is érint. A metróhálózat Párizs egyik jelképévé vált, híres kiterjedt belvárosi útvonalhálózatáról és a szecesszió által befolyásolt építészeti stílusáról.
9. Kanton, Kína – 232 km
Kanton vagy Guangzhou metróhálózatát 1997-ben alapították. Teljes hossza eléri 232 kilométert, 8 vonalán 144 állomás működik. A tervek szerint 2020-ra 600 kilométerre fogják bővíteni Kína harmadik legnépesebb metropoliszának metróhálózatát.
8. Madrid, Spanyolország – 293 km
1919. októberében nyílt meg Madrid első metróvonala, mely 8 állomással rendelkezett és 3,5 km hosszú volt. A metró rövid időn belül a spanyol főváros legfontosabb közlekedési eszközévé vált, így a hálózat gyorsan bővült. A madridi metróhálózat hossza mára eléri a 293 kilométert.
7. Tokió, Japán – 310 km
A tokiói metró a japán főváros és az azt körülvevő urbanizált régió legfontosabb és legkihasználtabb közlekedési hálózata. Ez a rendszer világ legforgalmasabb metrója, amely két hálózatból áll. A két metróvonal hossza összesen 310 km. Az egyik a Tokiói metró rt. , amely egy magánkézben levő vállalat, a másik a Toei metró, amely a városi önkormányzat kezében van. Az Tokiói Metró magánvasút jellegű cég, és 9 vonalat üzemeltet, melyből 2 kivételével mind össze van kötve az elővárosi magánvasutak vonalaival, és a szerelvények így kijárnak messze az elővárosokba, az elővárosi vonatok pedig be a metróalagútba.
6. Moszkva, Oroszország – 325,4 km
Oroszország fővárosának metrórendszere a világ második legsűrűbben használt földalatti vasúthálózata, egy átlagos hétköznapon 9 millió utas használja. A rendszer teljes hosszúsága 325,4 km. 12 vonalán 194 állomás található. A vonalakon 4500 kocsi közlekedik (500 vonat), az átlagos sebesség 41,55 km/h, a szerelvények 90 másodpercenként közlekednek. A moszkvai metró híres a szocialista realizmus művészetének darabjai által díszített állomásairól.
5. New York, USA – 370 km
A New York-i metrónak összesen 468 állomása van, és azon kevés közlekedési eszközök közé tartozik, amelyen az üzemidő non-stop, az év 365 napján. Utasszám tekintetében csak a 10. legforgalmasabb hálózat a világon. A metróvonalak közel 40%-a a felszínen fut, nagy részük magasvasút. A föld alatti hálózat hossza körülbelül 370 kilométer, de ha a felszíni, és magasvasút útvonalakat is beleszámoljuk, eléri az 1355 kilométert.
4. London, Egyesült Királyság – 408 km
A londoni a világ legidősebb metrója, 1863-ban nyílt meg az utazóközönség előtt. A londoni metró a fővárost és néhány szomszédos területet (Essex, Hertfordshire és Buckinghamshire) tizenegy vonallal kiszolgáló, teljesen villamosított metrórendszer. A metró 268 állomást szolgál ki, és 408 kilométeres pályán futnak a szerelvények. 2005-2006-ban 971 millió utas, 2006-2007-ben pedig a metró történetében először, több mint egymilliárd ember utazott a londoni földalattin, ezzel Európa harmadik legforgalmasabb metróhálózata a párizsi és a moszkvai mögött.
3. Peking, Kína – 446 km
16 vonallal, 446 kilométeres hálózattal és több mint 250 állomással rendelkezik, az átlagos utasforgalom 7,56 millió fő naponta (a csúcs 8,69 millió utas volt). Ez a második legforgalmasabb hálózat Kínában. A hálózat folyamatos fejlesztés és bővítés alatt áll, 2015-re összesen 19 vonalat terveznek 561 kilométer hosszan. A fejlesztések költsége meghaladja a 200 milliárd jüant (7220 milliárd Ft).
2. Szöul, Dél-Korea – 537 km
A szöuli metró a világ egyik legnagyobb földalatti hálózata. A 19 vonalból álló rendszer éves utasforgalma meghaladja a 2619 millió főt, 2012-ben a tokiói metró után a legforgalmasabbnak számított. 2013 decemberéig a világ leghosszabb metróhálózata volt, 537 kilométerrel, ekkor átvette tőle a címet a sanghaji metró. A szöuli metró a világ technikailag egyik legfejlettebb hálózata, mely mobiltelefon-vételt és ingyenes Wi-Fi-kapcsolatot is biztosít az utasoknak. A szöuli metróhálózat első vonalának építése 1971-ben kezdődött, japán gazdasági és technikai segítséggel. Ázsiában Japán és Kína után Dél-Korea lett a harmadik ország, amelyik metróépítésbe fogott.
1. Sanghaj, Kína – 567 km
Sanghaj 567 kilométer hosszú metróhálózata 16 vonallal rendelkezik. 2013-ban a világ leghosszabb metróhálózata lett, átvéve a címet a szöuli metrótól. Minden állomás stílusában különbözik egymástól, így harmonizálnak a felszíni környezettel. Az állomások falfestményei a sanghaji kultúra értékeit mutatja be. A metrószerelvények 6-8 kocsiból állnak. Átlagos befogadóképességük kocsinként 310 fő. A szerelvények teljes hosszúságukban átjárhatóak, klimatizáltak, a legnagyobb sebesség 80 km/óra. Az 1993. május 28-án megnyitott hálózat hossza a tervek szerint 2020-ig el fogja érni 887 kilométert.
A sanghaji metró jelenlegi 16 vonalán naponta mintegy hétmilliónyian közlekednek, tavaly egész évben összesen 2,3 milliárdnyi utast szállítottak a szerelvények. A városi kormány az évtized végére hat újabb vonal megnyitását tervezi, így ekkor már 22 vonal lesz. Számos vonal a város közigazgatási határain kívülre is kinyúlik majd, a szomszédos Csiangszu és Csöcsiang tartományokat a hálózatba kötve.
