A különleges és bájos kinézetükről híres wallisi feketeorrú juhok főleg Svájc délnyugati részén, Felső-Wallisban élnek, de Ausztriában, Bajorországban és más svájci kantonokban is tartanak feketeorrút. Jellegzetes foltozottsága a fülek végéig futó, egybefüggő fekete színű szőrtakaró, mely befedi a pofákat és az orrot is. Emellett az elülső térd, a lábvégek és a pata szintén fekete. Mindkét nem erőteljes növekedésű, csavart szarvat visel. A szarvon kívül egyedi sajátossága a rövid fej, a széles pofa, a széles homlok és a középhosszú fül.
A wallisi feketeorrú gyapja vastag, a teljes testen egyenletes, durvaszálú, göndörödő és kevésbé faggyús, mint például a merinóké. A kosok átlagos tömege 80–100 kilogramm, a nőstények 70–80 kilogrammosok. A kosok évente 3,5–4,5 kg, az anyajuhok 3–4 kg gyapjút adnak, amit főleg szőnyegkészítésre használnak, de mellények, kabátok és egyéb lakástextilek készítésére is alkalmas.
A wallisi feketeorrú juh egy ellenállóképes, erős törzsű hegyvidéki juh. A fajtára jellemző a nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedés, a gondozójával szembeni teljes bizalom. Kiválóan alkalmazkodott a magashegyi körülményekhez. Kis igényű és jól mászik, így a meredek, köves lejtőkön is legelhet. A nyájat egyik legelőhelyről a másikra a legtöbbször az idősebb állatok vezetik.
VIDEÓ:
