A Yucatán-félsziget legfontosabb maja barlangfestményeire bukkantak régészek Mexikóban. A festmények egy 15 méter hosszú és öt méter magas sziklát díszítenek a félsziget keleti részén húzódó dzsungel egyik barlangjában, ahol víznyelőt is találtak a szakemberek – adta hírül a Latin-American Herald Tribune.
Ezek nem csak a Yucatán-félsziget egyedüli barlangi festményei, de a legfontosabb ilyen alkotások, mivel oly sok elemet örökítenek meg, például madarakat, emlősöket, egy keresztet, geometriai figurákat, embert egy harcos formájában – mondta Sergio Grosjean Abimerhi, a mexikói ökológiai, tudományos és kulturális intézet kutatója, aki régészcsoportjával felfedezte a festményeket.
“A felfedezés új információkkal fog szolgálni a maja szokásokról, igaz, még nem tudjuk, hogy mit is jelentenek ezek a barlangi festmények, és mikor készítették őket” – mondta. A régészek a helyszínre hívták a nemzeti antropológiai és történelmi intézet szakembereit és más tudósokat, hogy segítsenek az elemek azonosításában.
Espectacular cenote tipo cueva ubicado en Yucatán al que solo 5 personas hemos tenido la fortuna de acceder. Observe las impresionantes raices que alimentan a un colosal árbol ubicado en la superficie. pic.twitter.com/p0Ncm1s2lL
— Sergio Grosjean A. (@sergiogrosjean) 2018. június 18.
Grosjean azt mondta, hogy nem hozzák nyilvánosságra a páratlan leletek pontos helyét, mert a Yucatán-félszigeten mindenhol előttük járnak a fosztogatók és a vandálok. A Mexikó délkeleti részén húzódó Yucatán-félszigeten volt a maják civilizációs központja, olyan romvárosok találhatók a térségben, mint Tikal vagy Chichén Itzá.
A dzsungelekkel, esőerdőkkel borított félsziget egyik jellegzetessége a karsztos kőzetből kialakult több ezer cenote, ezek édesvízzel teli 4-5 méter mélytől 50-60 méter mélységig beomlott kör alakú barlangok. A maja civilizáció fejlett írásmódjáról, művészetéről, monumentális építészetéről, valamint a matematikai és asztronómiai ismereteiről híres.
