Alkalmas lehetett a múltban a mikrobiális élet kialakulására a Jupiter holdjának, az Európénak a felszín alatti óceánja – állapította meg egy amerikai kutatócsoport. Az Európéra, amelynek óceánja vastag jégréteg alatt rejlik, régóta a földi értelemben vett élet támogatására alkalmas égitestként tekintenek a kutatók, csakúgy mint a Marsra és a Szaturnusz Enceladus nevű holdjára.
Az amerikai űrkutatási hivatal bolygókutató intézetének vezetésével készült tanulmány most megerősítette ezt a feltételezést és a kutatók a hatalmas víztömeg kialakulásának lehetséges módját is leírták. Az új elmélet szerint az Európé óceánja úgy jöhetett létre, hogy vízben gazdag ásványok kilövellték a víztartalmukat annak a melegedésnek a hatására, amelyet az égitest belsejében lévő radioaktív elemek elbomlása váltott ki. A víztömeg kialakulásában továbbá az Európénak a Jupiterrel – a Naprendszer legnagyobb bolygójával -, valamint a planéta két másik nagy holdjával, az Ióval és a Ganymedesszel való gravitációs kölcsönhatása is közrejátszhatott – írja a Phys.org
“Úgy véljük, hogy az Európé óceánja lakható lehetett a keletkezésekor, mivel az összetételére vonatkozó számítógépes modelljeinek azt mutatják, hogy talán csak enyhén volt savas, szén-dioxidot és szulfátokat tartalmazott” – mondta Mohit Melwani Daswani, a Jet Propulsion Laboratory kutatója.
A szakember szerint olyan mikrobák, amelyek egyes Földön élő és a szén-dioxidból energiát nyerő baktériumokhoz hasonlítanak, túlélhették az Európé korai óceánjában elérhető anyagok felhasználásával.
Az Európé valamivel kisebb a Holdnál. Az óceánja 65-160 kilométer mély és kétszer annyi vizet tartalmazhat, mint a Föld óceánjai. A mostani tanulmány az Európé múltbeli és nem a jelenlegi lakhatóságát vizsgálta. Melwani Daswani szerint ha egy hely lakható, az nem azt jelenti, hogy ténylegesen “lakott”, csupán azt, hogy a feltételek lehetővé tennék a túlélést néhány bonyolult létforma számára.
