Október 20-án tartják a Nemzetközi Lajhár Napot, melynek alkalmából egy aranyos fotóválogatást láthatunk erről a különleges állatról, amely “visszafogott” életmódja miatt a lassúság szinonimájává vált. A lajhárok Közép- és Dél-Amerika erdőiben élnek és két élő családot különböztetünk meg: a háromujjú lajhárfélék és a kétujjú lajhárfélék családját.
Ezek a fán élő, kizárólag levelekkel táplálkozó állatok kalóriaszegény étrendjüknek köszönhetően energiatakarékos életmódot választottak. Napi 9−10 órát alszanak, és amikor ébren vannak, jellegzetes testtartással, fejjel lefelé haladnak az ágakon, kb. 400 métert téve meg óránként. A földön, ahova egyébként elég ritkán mászik le nagyjából 250 m/órás sebességgel kúszik, viszont alkalmanként vízbe is merészkedik, ahol igen gyorsan képes úszni.
A lajhárok legközelebbi ma élő rokonai a hangyászok, velük együtt alkotják a szőrös vendégízületesek rendjét. A ma élő lajhárok szinte csak maradványai az egykor nagyon alakgazdag csoportnak. A kihalt lajhárféléket több családba sorolják, amelyek között elefánt nagyságú, hatalmas növényevőket is találunk. A ma élő fajok jellegzetes fán lakó állatok, amelyek annyira szélsőségesen alkalmazkodtak ehhez az életmódhoz, hogy a földön szinte alig tudnak mozogni. A lajhárok a földtörténeti újidő oligocén időszakában alakulhattak ki, és fénykorukat a pleisztocénban élték, amikor hatalmas testű képviselőik fejlődtek ki, számos nemzetségük élt.
A ma élő lajhárok testfelépítése a sajátos életmódnak megfelelően jelentősen módosult, igen különleges. A mellső végtagok igen hosszúak, a hátsók jóval rövidebbek. A lábaikon hatalmas, sarlószerű karmokat viselnek. A lábujjaik a bőr alatt teljesen összenőttek, a karmok pedig erősen gördültek és hátrahajlók: mindez lehetővé teszi, hogy a legkisebb erőfeszítés és izommunka nélkül lógjanak a fák ágain. Ehhez még az is hozzájárul, hogy homorú talpuk szorosan hozzásimul a faágakhoz. Agyvelejük igen kicsi, kevés barázdával. Szaglásuk kiváló, hallásuk és látásuk kevésbé fejlett. Zsákszerű gyomrukban baktériumok segítik a levelek emésztését, és a táplálék akár egy hónapot is elidőzhet a lajhár emésztőrendszerében. A lajhár hosszú szálú bundájában algák élnek, melyekkel atkák, bogarak és kis lepkék táplálkoznak. A nőstény általában csak 1 kölyköt hoz világra.
Fotó: Toucan Rescue Ranch