Vezető bolygókutatók kampányt kezdeményeztek olyan űrmissziók indításáért, amelyek célja a Földbe esetlegesen becsapódó aszteroidák elleni védekezés módszereinek kidolgozása. “Ellentétben más természeti katasztrófákkal egy aszteroidabecsapódás megjósolható és időben felfedezve valószínűleg elkerülhető” – áll a több mint száz tudós által megfogalmazott, Berlinben bemutatott nyílt levélben.
Forrás: ESA
A politikai döntéshozók és polgárok által is aláírt felhívás szerint ezért szükség van annak kutatására, hogyan lehet egy veszélyes aszteroidát időben eltéríteni. A kutatók azt szeretnék elérni, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) indítson aszteroidamisszót AIM (Asteroid Impact Mission) néven. A küldetés finanszírozásáról az ESA miniszteri tanácsa december elején dönt egy konferencián Luzernben. Az I support IAM kampány részeként fogalmazott levél kiemeli, hogy az eddig felfedezett földközeli égitestek közül több mint 1700-at a “Földre potenciálisan veszélyt jelentő” kategóriába soroltak.
A tudósok szerint kutatásokat kell végezni annak kiderítésére, hogy egy ilyen kis égitest pályája komoly esetben megváltoztatható-e például egy, a felszínének csapódó szonda segítségével. Amennyiben ez technikailag megvalósíthatónak bizonyul, meg lehet akadályozni, hogy a Földnek csapódjon.
“Jelenleg naponta négy új földközeli aszteroidát fedezünk fel. Koordinált nemzetközi stratégiára van szükségünk ahhoz, hogy megvédjük a Földet az aszteroidák becsapódásától” – fogalmazott Alan Harris, a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR) kutatója.
Forrás: NASA
Az AIM projekt az ESA és az amerikai űrügynökség, a NASA közös, Aida nevet viselő missziójának része lenne, amely az aszteroidák elleni védekezés lehetőségeit teszteli. A tervek jelenlegi állása szerint az AIM-szonda 2020 októberében indulna útnak, és 18 hónap után érné el a Didymos nevű aszteroidát. A 800 méteres szikla a potenciális veszélyt jelentő aszteroidák közé tartozik, egy kis hold kíséri.
A Didymoon nevet viselő hold átmérője 160 méter. Az AIM-szonda feladata az lenne, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a Didymosról és kísérőjéről, radarsugarakkal letapogassa a holdat, hősugárzását pedig infravörös kamerával vizsgálja. A tervek szerint a szonda fedélzetén három kisebb szonda is utazna és több kis költségű miniműhold is.
Az AIM-szonda feladata az lenne, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a Didymosról és kísérőjéről (Forrás: ESA)
Négy hónappal később érné el az Aida-misszió második szondája, a Dart nevű NASA-szonda a Didymost és a Didymoont. A Dart hat kilométeres másodpercenkénti sebességgel nekicsapódna a Didymoonnak – ez a sebesség a puskagolyó sebességének hétszerese. Az ezt követő vizsgálatok célja annak kiderítése, hogyan változik meg a becsapódással az érintett minihold és röppályája.
A Dart hat kilométeres másodpercenkénti sebességgel nekicsapódna a Didymoonnak (Forrás: Wikipedia/NASA)
Az ESA szerint az Aida-misszió lenne a világon az első kísérlet a Földet fenyegető esetleges aszteroidabecsapódás megállítására. A projekt megvalósításához mintegy 250 millió euróra van szükség. Arra, hogy milyen következményei lehetnek egy aszteroida becsapódásának, következtetni lehet a 2013-as cseljabinszki esetből. Az oroszországi település fölött 2013 februárjában semmisült meg egy meteorit, annak hatóereje 500 ezer tonna TNT energiájával vetekedett. Az akkori robbanás miatt több mint ezren megsebesültek, a legtöbb sérülést a kitörő ablaküvegek szilánkjai okozták.
ESA, NASA, MTI
