Vietnam második legnagyobb városa Ho Si Minh-város (vietnamiul: Thành Phố Hồ Chí Minh) az ország déli részén fekszik, a Saigon-folyó partján. A települést valószínűleg az 1. és a 6. században, mint halászfalut alapították a khmerek. Saigon néven 1954-ig Francia-Indokína, majd 1975-ig, a vietnami háború befejeződéséig Dél-Vietnam fővárosa volt. 1975. április 29-én az egyesült Vietnam része lesz. 1976 óta Ho Si Minh-város a neve, de lakói továbbra is inkább Saigonnak nevezik.
A közúti közlekedés a városban európai szemmel nézve, finoman szólva is, kaotikus. Folyamatosan hömpölyög a tömeg, mindenhonnan autók, motorosok, mopedesek és biciklisek özönlenek. Szinte semmilyen szabályt nem követnek, de ennek ellenére mindenki eljut oda, ahova akar, és viszonylag ritkán vannak balesetek. Rengeteg a motorbicikli, nagyságrenddel több, mint az autó. Néhány éve még a “cyclos”, vagyis a háromkerekű, biciklialapú szállítójármű volt a legelterjedtebb közlekedési eszköz Vietnamban, de ma már egyre ritkábban fordul elő az utakon, mivel sok utcáról kitiltották. Helyettük motorok egész flottái közlekednek. A motorokon nem ritka, hogy egyszerre 4-5 ember is utazik és az ég világon bármit képesek rajtuk szállítani.
A turistáknak az első alkalmakkor kihívás lehet egy forgalmas úton történő biztonságos átkelés is. A zebrán (illetve a bárhol) átkelés szabálya a következő: lassan, de kiszámíthatóan kell menni, mert akkor az autósok és motorosok kikerülik a gyalogosokat. Van, hogy meg kell állni, például ha nagyobb autó vagy busz jön. Utána szép lassan lehet továbbhaladni a másik járda irányába.
