Az 5. század első felére tehető hun kori, módos férfi ritkaságszámba menő sírját tárják fel régészek a Mercedes újabb gyárának tervezett területén, Kecskemét határában – tájékoztatta Wilhelm Gábor projektvezető régész az MTI-t. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta, hogy a hozzávetőleg 43 hektárnyi területen május 15. óta végeznek teljes felületű feltárásokat. Eddigi munkájuk során a 2. századtól az 5. század elejéig datálható szarmata és a 7. századtól a 9. század elejéig keltezhető avar kori települések nyomaira bukkantak.
A hét lelőhely egyikén egy Krisztus utáni 5. század első felére, a hun korra tehető, észak-déli fekvésű, úgynevezett padmalyos sírt találtak. A feltehetően a sírrablók elleni védelmet szolgáló temetkezésre jellemzően a testet a téglalap alapú sírgödör oldalában kialakított üregbe fektették. A módos férfi keleti típusú, rövid tőrkardját veretes hüvelyben tárolta, és mellette a tőrjének hüvelyét díszítő arany veret is napvilágot látott. Két öntött arany csatot is rejtett a sír a halott lábainak közelében, ezek a lábbeli szíjazatához tartoztak. A férfi feje alól egy öntött arany hajkarika került elő. A sírgödör északi végében pedig egy tipikusan erre a korszakra tehető szürke, fényezett felületű, korongolt korsót is rejtett a föld.
Wilhelm Gábor kiemelte: a négy arany tárgy jelentőségét jelzi, hogy a múzeum gyűjteményébe hasonló korú és gazdagságú temetkezési lelet még nem került be. A hun korból pár tucat hasonló, padmalyos temetkezés ismert ugyan a Kárpát-medence területén, de a Duna-Tisza-közéről ez az első ehhez a korhoz köthető, hiteles körülmények között megfigyelt sír. Az eddigi munkák során előkerült további leletek mind azt bizonyítják, hogy igen sűrű településhálózat volt ezen a területen mind a szarmata, mind pedig az avar korban. Egyes lelőhelyeken sok római importból származó kerámiát találtak, de jelentősnek tekinthető annak a kiöntőcsöves korsó maradványainak előkerülése is, ami szintén a hun korra tehető. A terepmunkák várhatóan november közepén fejeződnek be.
