Késő avar kori fülkesírokat tártak fel egy szegedi családi ház építésének előkészítése során a Móra Ferenc Múzeum régészei. A területet egykor a közgyűjtemény névadója is vizsgálta: Löffler Zsuzsanna ásatásvezető régész elmondta, hogy ismert régészeti lelőhely volt, a környéken az 1930-as években Móra Ferenc, majd 1942-ben Csallány Dezső vezetett ásatásokat.
A két szakember irányításával akkor 339, többségében késő avar kori sírt tártak fel, emellett megtalálták néhány honfoglalás kori temetkezés nyomait is. A telekhatáron, a feltárási terület nyugati szélén mai is áll még az a több száz éves tölgyfa, melynek árnyékában egykor Móra Ferenc dolgozott.
Avar kori “fülkesírokat” találtak régészeink egy szegedi építkezés kapcsán. Ez a temetkezési mód azt jelentette, hogy a…
Közzétette: Móra Ferenc Múzeum – 2019. július 10., szerda
A közelmúltban indult régészeti feltáró munkára egy családi ház építése miatt került sor. Előkerültek azok az egykori kutatóárkok is, melyeket még Móra Ferenc és Csallány Dezső nyitottak több mint 80 évvel ezelőtt. A 28 újonnan megtalált közül több úgynevezett fülkesír. Ez a temetkezési mód kezdetben feltehetően a sírrablások ellen védte az elhunytak maradványait, később azonban általánossá vált a térségbe élő avarok között a 7. század végén, a 8. század első felében.
A sírgödörbe egy áldozati állatot – akár egész lovat vagy feldarabolt szarvasmarhát – temettek, a sír rövid oldalába pedig egy kis fülkét vágtak. Ebbe a fülkébe csúsztatták az elhunyt maradványait – így történhetett meg, hogy félig dőlve, sőt, szinte állva is megmaradhattak az emberi csontvázak, a felületes szemlélő számára azonban rejtve maradtak. Az újonnan feltárt sírokban az emberi és állati maradványokon kívül különböző tárgyakat – szíjvégeket, csatokat, ékszereket is találtak a régészek.
