Az állatvilág albínói

Az albinizmus (latin albus: „fehér” szóból) a színanyag képződésének veleszületett zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. A melanin nevű festékanyag hiánya előfordulhat a bőrben, a szőrzetben és a szemben egyszerre (okulokután albínó) vagy külön-külön. Bizonyos esetekben az írisz és az ideghártya pigmentációja hiányzik, más esetekben a pigmenthiány csak a bőrben (Vitiligo) és a hajban lép fel. Az albinizmus jelensége az emlősökön (beleértve az embert is) kívül előfordul halak, madarak, hüllők és kétéltűek egyedeiben is.

Fotó: Christina Fennell

Fotó: Bill Adams

A természetben az albinizmus hátrányt jelent, mivel megfosztja az állatot természetes védőszínétől, fényérzékenységet okoz és rontja a látást. Az albínó állatokat fajtársaik általában kiközösítik. Az albinizmussal (és a leucizmussal) együtt jár az állat szelídebbé válása, és az, hogy könnyebben alakítanak ki kapcsolatot az emberrel.