Mintegy 10 ezer évvel korábbira datálta a franciaországi Chauvet-barlang állatokat ábrázoló rajzait egy nemzetközi kutatócsoport, amely nagyjából 250 tárgy szénizotópos kormeghatározását végezte el 15 év alatt. A dél-franciaországi Chauvet-Pont d’Arc arról vált híressé, hogy ott találhatók a világ legrégebbi ismert barlangi faldekorációi. A kéznyomatokkal és 14 különböző állatfaj – barlangi medve, gyapjas orrszarvú, többféle nagymacska – rajzaival díszített falakat 1994-ben fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Hosszú éveken át úgy vélték, a rajzok körülbelül Kr.e. 22-18 ezer évvel készültek, most úgy tűnik, a barlang története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. A kutatók, akik a barlang mintegy 250 objektumának végezték el a szénizotópos kormeghatározását 15 év alatt, eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertették. A vizsgált tárgyak között volt olyan anyag, amelyet az állatrajzokhoz használtak, volt faszén a tábortüzek, fáklyák maradékából és a falrajzok egyes részeiből, valamint a helyszínen talált, többféle állati csont is.
Fotó: Wikipedia
Fotó: Wikipedia
Az adatok elemzésével a kutatók elkészítették a barlang kronológiáját, mely szerint legalább két korszakban éltek benne emberek, egyszer pedig medvék. Először 37 ezer-35 ezer éve, majd 31 ezer-28 ezer éve települt a barlangba az ember. Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj. Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.
Fotó: Wikipedia
