A “dolgok ipari internete” (IIoT) forradalmasítja az ipari folyamatokat, lehetővé téve az eszközök, az érzékelők és a rendszerek intelligens összekapcsolását az adatcsere és az analitika terén. Maga a kifejezés tehát olyan intelligens eszközöket jelent, amelyek a szenzoraik segítségével képesek adatokat rögzíteni, valamint összekapcsolódni egy hálózatban. Az IIoT számos műszaki és agráripari ágazatban kiemelkedő szerepet játszik: az energiaszektorban, a gyártásban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az intelligens megoldásokban egyaránt. Ebben a cikkben bemutatjuk az IIoT definícióját, annak jellemzőit, és kifejtjük, miképp játszik szerepet a hajtóművek terén.
Az IIoT definíciója és fogalma
Az IIoT az internetes “dolgok” (IoT) kiterjesztése az iparra, amely az eszközök és a rendszerek széles skáláját kapcsolja össze az adatgyűjtés és analitika érdekében. Az IIoT-nak olyan alapvető jellemzői vannak, mint a csatlakoztathatóság, az érzékelőalapú adatgyűjtés, az analitika, a távfelügyelet, a prediktív elemzés, az interoperabilitás és a biztonság. Ahhoz, hogy jobban megértsük az IIoT rendszerek működését, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy az adott iparágakban mire használhatóak.
Gyártás
Nagyon fontos a hajtóművel működtetett gyártósorok felügyelete, hiszen a rendszer azonnal jelez, ha hibát észlel. Így nem áll meg a termelés sem a szükségesnél több időre, valamint a költségek sem nőnek akkorára a kiesés miatt. Az operátorok így képesek egyszerre akár több gyártóberendezést is figyelemmel kísérni. Emellett a karbantartáshoz is segítséget nyújt az IIoT.
Energia
Nemcsak a megújuló energiaforrások, hanem a hagyományos megoldások esetén is hatékonyak az intelligens hálózatok. Ezzel ugyanis valós idejű energiagazdálkodás jöhet létre, hiszen a megfelelően optimalizált és beállított rendszerek kevesebb energiát fogyasztanak.
Mezőgazdaság
Az agráriparban elsősorban a precíziós gazdálkodás játszik fontos szerepet, amit talaj- és termésérzékelőkkel valósítanak meg. Emellett az öntözéstechnikai berendezéseknél is lényeges, hogy a folyadék-vegyszer keverék optimális mennyiségben jusson el a növényekhez, növénytípusonként a megfelelő mennyiségben. A különféle szenzorok emellett érzékelik az esőt és a jegesedést is, ami nagy segítséget és költséghatékonyságot biztosít a termelőknek.
Közlekedés
A flottakezeléssel foglalkozó vállalkozások számára nyújt segítséget az IIoT, hiszen nemcsak a járművek állapotát kísérhetik figyelemmel, de az útvonalak optimalizálásával költséget takaríthatnak meg.
Intelligens városok
A városi infrastruktúra ma már nem merül ki a hagyományos megoldásokban. A modern társadalomban már megjelentek az okos rendszerek, amelyek segítenek a felügyeletben, a fenntartásban, az optimalizálásban és az adatvezérelt szolgáltatások kialakításában.
Az IIoT egyik alapvető eleme a beágyazott érzékelőkkel ellátott eszközök központi rendszerekhez vagy a felhőhöz való csatlakoztatása. Az itt begyűjtött adatok elemzése betekintést nyújt a hatékonyságba és a teljesítmény analizálásába is.
Így olyan trendekkel szembesülhetnek az elemzést végző szakemberek, ami lehetővé teszi az automatizált cselekvések indítását az alkalmazásokon vagy az interfészeken ráadásul akár még emberi interakcióval is bővíthető a tevékenység. Az IIoT tehát növeli a hatékonyságot, csökkenti az emberi erővel végzendő munka mennyiségét és lehetővé teszi az automatizálást az ipar számos területén.
IIoT és a hajtóművek
Az IIoT rendkívül fontos szerepet játszik a hajtóművek esetén is, hiszen az ipari automatizálásnak ez szerves része. Az ilyen technológiák és érzékelők segítségével a hajtóművek összekapcsolhatóak, így intelligens rendszerekké alakíthatóak át. Ennek következtében növelhető a hajtóművek hatékonysága, biztonsága és a prediktív betekintés lehetősége is.
Az érzékelők képesek felügyelni és rögzíteni olyan fontos paramétereket a hajtóműves berendezések esetén, mint a hőmérséklet, a nyomás és az energiafogyasztás. Ezek a valós idejű adatok lehetővé teszik az anomáliák és eltérések azonnali észlelését, amiről egyébként visszacsatolást is ad a rendszer. Az így megszerzett adatokat fejlett analitika segítségével elemzik ki a szakértők, ezért azokból előre meghatározható mintázatok és trendek állíthatók elő a hajtóművek esetén is.
A prediktív modellek mindemellett előre jelezhetik a felmerülő problémákat, és időben elindíthatják a karbantartási riasztásokat. Ez pedig azt jelenti, hogy nem áll meg a termelés a szükségesnél hosszabb időre a hajtómű kimaradása miatt, valamint a költségkiesés is jelentősen kisebb lesz. Ezenkívül a múltbeli adatok segíthetnek a kopási és elhasználódási minták felismerésében, illetve az üzemanyag-hatékonyság, a kibocsátás és a működés hatékony optimalizálásában.
Nehézségek és kihívások
Mint minden rendszer esetén, az IIoT alkalmazásakor is van néhány tényező, amiről érdemes szót ejteni. Az adatbiztonság és adatvédelem például kiemelten fontos, mivel az összekapcsolt rendszerek és eszközök rengeteg érzékeny információt továbbítanak. Az adatok védelme és biztonsága tehát kulcsfontosságú, hogy elkerülhetőek legyenek a kiberbiztonsági fenyegetések.
Ahol régebbi vagy egymással nem feltétlenül kompatibilis rendszereket kell összekapcsolni az IIoT infrastruktúrával, ott felmerülhetnek csatlakoztathatósági problémák.
Az IIoT bevezetése további kihívást jelenthet a hagyományos iparágakban, mivel gyakran ellenállásba ütközhet. Az új technológiák és folyamatok bevezetése ugyanis időigényes és költséges lehet, de hosszú távon a hatékonyság növelése és a versenyképesség javítása érdekében szükséges lépésként is szolgálhat ahhoz, hogy az ipari automatizáció megvalósulhasson.
Összefoglaló
A “dolgok ipari internete” (IIoT) forradalmasítja tehát az iparágak működését, és a hajtóművek terén is kiemelkedő szerepet játszik. Az IIoT emellett lehetővé teszi az eszközök és rendszerek intelligens összekapcsolását, ezáltal növelve a hatékonyságot, a biztonságot, valamint a prediktív betekintést. Az IIoT továbbra is fejlődik, és az ipari folyamatok még inkább optimalizálódnak és automatizálódnak az elkövetkező években.
