Az óceánok nyelik el a kibocsátott szén-dioxid csaknem egyharmadát, a klímaváltozás nélkülük sokkal súlyosabb lenne. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatóinak a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmánya szerint 1994 és 2007 között az óceánok 34 milliárd tonna emberi tevékenység során keletkezett, a légkörből származó szén-dioxidot tároltak. Ez az időszak emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátása 31 százalékának felel meg.
A klímakutatás szempontjából ez azért kiemelt jelentőségű, mert az óceánok a szárazföldi ökoszisztémák mellett az ember okozta szén-dioxid-kibocsátás nagy részét nyelik el és tárolják. Enélkül jóval erőteljesebb lenne a globális felmelegedés.
A Nicolas Gruber, az ETH munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport tanulmánya a szén-dioxid-koncentráció és további kémiai és fizikai értékek mérésein alapultak, amelyeket a világ hét országának tudósai gyűjtöttek. Emellett egy saját statisztikai modellt használtak, amelynek segítségével meghatározták az óceánban oldott szén összességének ember alkotta részét.
Valamikor a világ vizei is elérik maximális tárolási kapacitásukat. Úgy tűnik, hogy ezt még nem érték el. “A globális óceán a vizsgált időszakban továbbra is elnyeli az emberi tevékenységből származó szén-dioxidot, ráadásul olyan mértékben, amely a légköri szén-dioxid növekedése alapján várható” – mondta Gruber.
Az óceánok egyes régióit tekintve a tudósok különbségeket is találtak, amelyek a klímaingadozásokra és azoknak az óceánok áramlási folyamataira kifejtett hatására vezethetők vissza. Így például az Atlanti-óceán északi része az említett időszakban 20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot vett fel, mint várható volt, a déli részen azonban megnövekedett a felvétel mértéke. Hasonló változásokat figyeltek meg a déli-sarkvidéki területek térségében, a Csendes- és az Indiai-óceánban.
A világ tengereinek és óceánjainak szén-dioxid-tárolási képessége fékezi a klímaváltozást, és ezzel hatalmas szolgálatot tesznek az emberiségnek. Ennek azonban ára van: a szén-dioxid savasabbá teszi az óceánokat – írják az ETH kutatói.
“Adataink szerint a savasodás több mint 3000 méteres mélységben is eléri a világtengerek mélyét” – mondta Gruber. A savas közeg kioldja a kagylókból és a korallokból a meszet, és megváltoztatja az óceánok kémiáját, ami károsítja a halak légzését.
