Az opál évmilliókkal ezelőtt képződött, amikor a kovaföld és víz keveréke beszivárgott a repedésekbe, majd ott megszilárdult. Több színárnyalatban is létezik. Az opál az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik. A világ számos területén fordulnak elő, de a minőségek nagyon eltérőek. Az opált nem lehet összetéveszteni más drágakővel, sajátos fényjelenségei következtében. A nemesopál mindig tartalmaz vizet. Általában 6-10 % között. Ennek a „kristályvíznek” az elvesztésével az opalizálás csökkenhet, vagy akár meg is szűnhet. Ezért az opál kényes, nem szabad sokáig hőnek kitenni.
A következő képeken látható Welo opált Etiópiában találták meg, a Welo Amhara fennsíkon, 2500 méteres magasságban. A gyönyörű féldrágakő belseje olyan mintha egy miniatűr vízalatti jelenetet rejtene. Az opálra jellemző egyébként a változatos színvilág és a zárványok, fénye gyakran üveges, viaszos vagy tejszerű. Az alábbi opál kékesen derengő felső részével és sárgás elszíneződéseivel valóban olyan, mintha a tengerfenék egy darabját őrizné magába zárva. A különleges opált most egy aukciósház kínálja eladásra.
Ezen a képen pedig a legszebb tűzopál látható.
