Az univerzum eddig mért leggömbölyűbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet (MPS) munkatársai. A csillagok és bolygók – többek közt forgó mozgásuk miatt – sohasem teljesen gömbölyűek. A felfedezett Kepler 11145123 lassan forgó csillag, amely a Földtől több mint ötezer fényévre található.
A csillag 1,5 millió kilométeres átlagos sugarával kétszer akkora, mint a Nap. A sarkoktól a csillag középpontjáig mért sugara csak 1,5 kilométerrel tér el egyenlítői rádiuszától. A csillag hatalmas, hárommillió kilométeres átmérőjéhez képest ez az eltérés meglepően kicsi.
Forrás: Laurent Gizon et al/Mark A Garlick
“Az eddigi leggömbölyűbb csillag felfedezése véletlen volt” – mondta Laurent Gizon, az MPS munkatársa, a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány szerzője. A göttingeni szakértők szerint a csillagok nem tökéletes gömbök. Formájukat több tényező befolyásolja, például a centrifugális erő: minél gyorsabban forog egy csillag, annál laposabb lesz. A Nap háromszor olyan gyorsan forog saját tengelye körül, mint a Kepler 11145123, az egyenlítőnél mérhető sugara tíz kilométerrel hosszabb, mint a sarkoknál. A lényegesen kisebb Földnél a különbség 21 kilométer. Kutatásuk során a göttingeni tudósok az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler-űrteleszkópjának megfigyeléseit és méréseit elemezték.
A kutatók a Kepler-űrteleszkóp megfigyeléseit és méréseit elemezték (Forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech)
MTI
