A brit meteorológiai intézet napok óta figyei az Atlanti-óceán felől érkező, az Egyesült Államok keleti partvidéke előtt kialakult, rendkívül intenzív alacsony nyomású zónát, amelyet a jet stream, vagyis a magas légköri nagysebességű széláramlás hajtott át az óceánon. A viharrendszer pontos útvonala eddig bizonytalan volt, a Met Office vasárnap azonban már gyakorlatilag tényszerűen közölte, hogy az orkán hétfőn hajnalban eléri Walest és Anglia déli harmadát, beleértve Londont.
Az előrejelzés szerint óránként 110-150 kilométeres sebességű széllökésekre kell felkészülni. Ez a szélerősséget osztályozó Beaufort-skálán már hurrikánnak számít. Heves esőzés is lesz. A prognózis szerint a vihar tetőpontján, hat-kilenc óra alatt 20-40 milliméter csapadék hullik majd. A délnyugat-északkeleti irányban haladó frontrendszer várhatóan hétfő délutánra hagyja el Nagy-Britanniát, az Északi-tenger felé vonul tovább.
A meteorológiai intézet felszólította Wales, Dél- és Közép-Anglia, valamint London lakosságát, hogy tegyenek meg minden lehetséges előkészületet a viharkárok enyhítésére. Az autótulajdonosokat kérték például, hogy ne parkoljanak nagyobb fák alatt. Komoly fennakadásokkal kell számolni a közlekedésben. Dél-Anglia és Wales több kikötőjében máris töröltek számos vasárnap esti és hétfői kompjáratot.
A brit meteorológia azért nem vár olyan mértékű pusztítást, amilyent a múlt század legnagyobb nagy-britanniai hurrikánja okozott. Az azóta is csak Nagy Viharnak nevezett természeti csapás 1987. október 16-ának hajnalán tört be Nagy-Britanniába az Atlanti-óceánról, 180-200 kilométeres széllökésekkel. 18-an meghaltak, 15 millió fa kidőlt, és több százezer ház tetejét szakította le az orkán. Az 1987-es időjárási katasztrófa – amelyhez mérhető 1703 óta nem sújtotta Angliát – egymilliárd font (mai árfolyamon több mint 340 milliárd forint) kárt okozott. Egyes térségekben, amelyeket azelőtt sűrű erdőségek borítottak, azóta is széles tisztások jelzik a pusztítást.
