Teljes egészében üzembe állt a világ jelenlegi legnagyobb és legdrágább csillagászati projektje, az ALMA szuperteleszkóp, amely a világegyetem kialakulásáról – a csillagok születéséről és a galaxisok kialakulásáról – szóló ismereteket hívatott bővíteni.
A több mint egymilliárd euróba került rádióteleszkóp jelentőségét ahhoz mérte az Európai Déli Obszervatórium (ESO) projektvezetője, mint amikor az emberiség távcsövet kezdett használni ahelyett, hogy szabad szemmel nézett volna a távolba. Az ALMA nem csak Európáé, a projektben észak-amerikai és ázsiai tudósok is részt vesznek.
Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array összesen 66 teleszkópból áll, amelyek szorosan egymás mellett sorakoznak, egy futballpályányi területet elfoglalva. A szerkezet által szolgáltatott adatok már 2011-ben, amikor 16 teleszkópot üzembe helyeztek, jobbak voltak minden korábbinál. A rádiótávcső milliméteres vagy annál nagyobb pontossággal képes mérni a rádióhullámokat. Segítségével akarják megfigyelni a csillagászok az úgynevezett hideg sötét anyagot, a gázfelhőket, amelyekben új csillagok születnek és amelyek galaxisok keletkezésében játszanak fontos szerepet. Az ALMA már eddigi csökkentett üzemmódjában is szolgált érdekességgel: a legegyszerűbb cukorféleség, a glikolaldehid molekuláit fedezte fel egy Naphoz hasonlító fiatal csillag körül.
A szerkezet 5000 méteres magasságban, a Chajnantor-fennsíkon áll az Atacama-sivatagban. Ez a második legmagasabban fekvő építmény a világon, ennél magasabban csak egy pályaudvar áll Tibetben. A teleszkópot azért építették az Andokban, mert különösen száraz levegőre van szükség a tökéletes működéshez. A teleszkópok egy különleges járművel szállíthatók, így akár 16 kilométer hosszan is sorakozhatnak. Emellett minél magasabban fekszenek, annál jobb a teljesítményük. Az ALMA építésében a világ minden tájáról több mint ötszázan vettek részt. Az üzemeltetéshez már csak száz emberre lesz szükség.
A szuperteleszkóp nem jelenti a végállomást. Az ESO-nak további nagyszabású tervei vannak, mégpedig az ALMA tőszomszédságában: 2023-ban a tervek szerint üzembe áll az Európai Extrém Nagy Teleszkóp (European Extremely Large Telescope), az E-ELT. Az ALMA-tól eltérően ez a teleszkóp a látható és az infravörös tartományban fog vizsgálódni. Míg az ALMA a csillagok és a bolygók születését vizsgálja, az E-ELT a stafétabotot átvéve akkor következik, amikor a csillag már kialakult. AZ E-ELT tizenötször élesebb képeket fog szolgáltatni a Hubble űrtávcsőnél, ami nagy szó, mert a Hubble az űrben teljesít szolgálatot, az E-ELT pedig a földön lesz.
