A New York-i Környezetvédelmi és Erdészeti Állami Egyetem 2008 óta minden évben megnevezi a tíz legizgalmasabb, újonnan felfedezett fajt, a listával az állat- és növényvilág gazdagságára és a kihalás sok fajt fenyegető veszélyére kívánják felhívni a figyelmet. Idén 18 ezer faj közül választották ki a legkülönlegesebbeket. Az elmúlt évben felfedezett tíz legérdekesebb, legkülönlegesebb új faj listáját New Yorkban mutatták be.
A lista első helyére a harmatfűfélék közé tartozó húsevő növény, a Drosera magnifica került. Ez az első, Facebook-fotók révén felfedezett faj: a Brazíliában honos növényre a szakértők először a közösségi oldal képein figyeltek fel. A rovarokkal táplálkozó növény emellett egy másik rekordot is felállított: a 200 ismert harmatfűféle közül 123 centiméterével a legnagyobb faj. Mivel kizárólag egyetlen, 1500 méter magas hegyen nő, veszélyeztetett.
A mélytengeri csápos halak közé tartozó, barnás színű, átlátszó, alig öt centiméteres Lasiognathus dinema kuszán elálló bajszával és fogával, fehér hátúszójával a legcsúfabb állatok címét is kiérdemelve került fel a listára.
Az apró Phytotelmatrichis osopaddington bogarat Peruban fedezték fel, nevét sárgás színezete és mintázata miatt a gyerekkönyvekből ismert Paddington mackóról kapta.
Szintén különleges névvel látták el az afrikai Gabonban felfedezett szitakötőfajt. Az Umma Gummát a Pink Floyd azonos című albumáról nevezték el.
Kihalt fajok is felkerültek a listára: az ember elődjének tartott Homo naledi fosszíliáit Dél-Afrikában találták meg, egyelőre nem tudni, mikor élhetett. Eszközhasználó lehetett, két lábon járt, de a fák ágain is biztonsággal mozgott. A keze olyan modern jegyeket is hordoz, melyek csak a késői homofajokra, köztük a modern emberre és kihalt rokonára, a neandervölgyi emberre voltak jellemzők.
A Pliobates cataloniae majomfaj maradványaira pedig Spanyolországban bukkantak, vélhetően 11,6 millió éve élt a területen.
A legizgalmasabb új fajok listáján szerepel a Chelonoidis donfaustoi óriásteknősfaj is, melyről az elmúlt évben derült ki, hogy a korábban vélttel ellentétben külön fajt képez és még 250 példány él belőle az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken.
A kilenc milliméteres Iuiuniscus iuiuensis az egyetlen ászkarákfaj, mely bár vak, apró védőbarlangot épít magának a sárba. Brazíliában fedezték fel.
Ausztrália nyugati partjainál bukkantak rá a különösen színpompás, vörös és rózsaszín csíkos, 24 centiméteres, Phyllopteryx dewysea nevet kapott rubint tengeri sárkányra.
Majdhogynem elment a tudomány egy fafaj mellett, holott eléggé szem előtt volt: csupán az elmúlt évben fedezték fel a Sirdavidia solannonát, amely közvetlenül Gabon egyik fő útvonala mellett, jól átvizsgált nemzeti parkban áll. A virágzó fa csaknem hat méteres.
A kutatók becslései szerint még mindig további tízmillió állat- és növényfaj – tehát a jelenleg ismert ötszöröse – várhat világszerte felfedezésre.
Forrás: esf.edu, MTI
