Tudomány

Idegrendszeri betegségeket gyógyíthat a világ egyik legerősebb pókmérge

Idegrendszeri betegségek, köztük a fájdalom és az epilepszia, sőt a stroke kezelésére is fel lehetne használni a világ egyik legerősebb pókmérgét - közölték ausztrál kutatók. Az ausztrál tölcsérhálós pókok mérge a zsákmány megbénítása céljából kifejezetten az idegrendszert veszi célba, ezért a méregből nyert gyógyszerek hatékonyabbak lehetnek az idegren...

Ősi élőlények nyomait találták meg Barcelona híres szecessziós épületein

Élőlények 12 millió éve megkövült nyomait találták meg spanyol geológusok Barcelona leghíresebb szecessziós épületeinek homlokzatán, a katalán nagyváros kellős közepén. A 19. század végén modernista (szecessziós) stílusban emelt homokkő épületekben szabályos hengeralakú és egyenes vonalú, elágazás nélküli csőszerű járatokat, úgynevezett nyomfosszíliákat...

Tudatosan használják arckifejezéseiket a kutyák

Célzottan használják kommunikációs célokra a kutyák a mimikájukat – állapították meg brit kutatók. A Scientific Reports című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány elkészítéséhez Juliane Kaminski, a Porthmouth-i Egyetem biológusa és csapata 24, különböző fajtájú családi kutyával dolgozott együtt. Szinte minden gerinces állatnak vannak arckifej...

A legkorábbi leprás megbetegedést mutatták ki Abony közelében talált rézkori emberek maradványain

Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy magyar kutatócsoport. Ennek során a leprás megbetegedés ma ismert legkorábbi nyomait mutatták ki emberi maradványok...

Minden hatodik ember halálát a környezetszennyezés okozza

Több embert öl meg évente a környezetszennyezés, mint a világ összes háborúja és erőszakos eseménye, többet, mint a dohányzás, a természeti katasztrófák, az AIDS, a tuberkulózis, a malária vagy az éhínség – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. 2015-ben minden hatodik haláleset valamilyen mérgezéstől kialakult betegség miatt következett be a Th...

Fontos szerepe lehet a jövőbeli expedíciókban a Holdon felfedezett hatalmas barlangnak

Egy csaknem 50 kilométer hosszan futó barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt a japán űrkutatási hivatal tudósai az égitest körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzése révén. Egy ilyen képződménynek fontos szerepe lehet a jövőbeli holdi expedíciókban, mivel menedéket nyújthat az űrhajósoknak a Napból érkező sugárzással és a kozmikus suga...

Kiderült, miért marad egyben a Szaturnusz nagy gyűrűje

A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy a Szaturnusz legnagyobb gyűrűje egyedül a Janus nevű holdnak köszönhetően marad egyben. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy "csapatmunkáról" van szó - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. Ha nem tartanák ...

Először észleltek neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat

Először sikerült kutatóknak közvetlenül észlelniük neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és olaszországi párja, a VIRGO detektoraival, az ütközést kísérő fényjelenséget is megtudták figyelni mintegy 70 földi és űrtávcsővel. Az augusztus 17-én ma...

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki az óceánokban élő kagylók és férgek

Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt (dinitrogén-oxid) bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén - figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói. A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a sz...

A tintahaléhoz hasonló, programozható álcabőrt fejlesztettek ki amerikai tudósok

Amerikai tudósok olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön. A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint ...

AJÁNLÓ