A világ legfurcsább, már kihalt állata, a tevéhez hasonló testű és ormányos Macrauchenia azóta foglalkoztatja a biológusokat, amióta Charles Darwin a 19. században felfedezte a csontvázát, kedden viszont tudósok bejelentették, hogy megtalálták a családját. „Most először tudtuk szekvenálni ennek a fajnak a DNS-ét, és meghatároztuk a helyét az evolúciós fán” – mondta Michael Hofreiter, a németországi Potsdami Egyetem tanára, a tanulmány társszerzője.
Charles Darwin 1834-ben Uruguayban és Argentínában tett expedíciója során bukkant rá a Macrauchenia patachonica egyik példányának csontvázára. Az azóta utódok nélkül kihalt állatfaj nyaka a tevéére emlékeztetett, de a fején ormány volt. Darwin akkor „a valaha felfedezett legkülönösebb állatnak” nevezte a Macraucheniát. A biológusok azóta keresik a helyét az állatvilágban, és kutatnak az ősei, vagy legalábbis az „unokatestvérei” után.

A még egy jégkorszaki állat esetében is különösnek számító testi jellegzetességek elegye alaposan próbára teszi a hagyományos fajmeghatározási módszerekkel dolgozó tudósokat. „Képzeljen el egy tevét púp nélkül, egy orrszarvú lábaival és egy szajga antilop fejével” – tréfálkozott Michael Hofreiter. A sajátosságai között szerepelt a híres ormány és a szemek között elhelyezkedő orr. A tudósok elméletei legalább olyan érdekesek voltak, mint az állat külseje: egyesek szerint vízi állat lehetett, amely az ormányát légzőcsőként használta. Mások a hosszú nyaka miatt a láma rokonának tartották. Két évszázadon át azonban egyik elmélet sem vált általánosan elfogadottá.


A Potsdami Egyetem és az Amerikai Természettudományi Múzeum közös kutatócsoportja rávetette magát a rejtélyre. A csúcstechnológiáknak köszönhetően sikerült szekvenálniuk (a szekvenálás a DNS-molekula bázissorrendjének meghatározása) a mitokondriális genomját (az anya által átörökített DNS-ét) egy dél-chilei barlangban talált kövület segítségével. A kutatók szerint az állat genomja rokonságot mutat a páratlanujjú patások családjával. Ide tartoznak napjainkban a lovak, a tapírok és a rinocéroszok. A tudósok szerint a Macrauchenia 66 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a többi páratlanujjú patástól eltérő utat választva. Miért halt ki a „valaha felfedezett legkülönösebb állat”? „Nem igazán tudjuk: talán az emberek, az éghajlatváltozás vagy mindkettő miatt egyszerre, a kérdés továbbra is nyitott – mondta Michael Hofreiter.

Nature Communications, Live Science