“Menetrendszerűen” érkezik a Lyridák meteorraj, s a tavaszi csillaghullás maximuma előreláthatólag április 22-én, vasárnap várható. E meteorraj ugyan nem tartozik a legismertebbek közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás.
2600 éves feljegyzéseik is vannak a meteorrajról, amelyet erősen váltakozó aktivitása miatt azonban “hivatalosan” csak 1835-ben fedezett fel Dominique Arago, francia csillagász. Szervezett megfigyelési kampányok során erősítették meg létezését, majd ezt követően találták meg korábbi kitöréseit a régi feljegyzésekben. A kínai csillagászok úgy írtak róla feljegyzéseikben, mint a „csillagok csapadékáról”.
Később az 1861-ben napközelben járt C/1861 G1 avagy Thatcher-üstököst azonosították a meteorraj forrásaként, melynek sűrűbb porfelhőjével mintegy hatvanévente találkozik Földünk. Ezekben az években a raj aktivitása óránként akár százra is ugorhat, de ilyen extra kitörésre még több mint húsz évet kell várnunk. Mivel az üstökös keringési ideje 415 év, s pályája csak lassan változik, ezért lehet régóta észlelni a belőle származó meteorokat.
Nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Lant (Lyra) csillagképben van, azaz a meteorok csóvája a Lyra csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat. A hullócsillagokat az éjszaka második felében érdemes figyelni, egészen pirkadatig, óránként átlagosan 18 meteort várhatunk. A Lyridák-meteorrajban április 25-ig gyönyörködhetünk.
