Korunk egyik legszomorúbb és leglátványosabb jelensége természeti környezetünk mértéktelen pusztítása; őserdeink kiirtása, óceánjaink túlhalászása vagy éppen bolygónk elképesztő szennyezése. A figyelmes szemlélő számára ma már egyre világosabban látszanak az összefüggések a gazdasági globalizáció és környezetünk pusztulása között.
Hogyan lehet a legjobban megmutatni, hogy milyen hatása van a túlnépesedésnek, és annak, ahogy az ember megváltoztatja a környezetét? Az Overdevelopment, Overpopulation, Overshoot (~Túlterjeszkedés, túlnépesedés, túlfejlődés) című, idén megjelent könyv szerzői szerint sokkoló képekkel. A 316 oldalas könyv teljes egészében végignézhető online, a cikk alján található linken.
Mexikóvárosban 20 millió ember él.
A világon egyre több pálmaolajat használnak fel. A növekvő piaci igények miatt a természetes környezetből pálmaültetvény lesz Indonéziában.
Éhenpusztult jegesmedve a Spitzbergák nyugati részén. Az enyhe telek miatt a medve nem talált magának táplálékot. Az állat észak felé tartott, de a kimerültségtől összeesett, és meghalt.
Az indonéz szörfös, Dede Surinaya egy szeméttel teli hullámon Java szigetének közelében.
Felhőket gyárt a szénerőmű Angliában.
A Csendes-óceánon található Midway-atoll partjainál gyakori az ilyen látvány. Amikor egy albatrosz túl sok műanyagdarabkát nyel le az óceánból, akkor elpusztul. Az állat teste lassan elbomlik, a műanyag nem.
Olaj lángol a Mexikói-öbölben 2010-ben, a Deepwater Horizon fúrótorony katasztrófája után.
A kínai nagyvárosok szédítő ütemben növekednek, Sanghajban 24 millió ember él, ezzel első a világon.
Az őserdő felégetésével jutnak a szarvasmarháknak szükséges legelőhöz az Amazonasnál Brazíliában.
Kiürült és elhagyott olajmező Kaliforniában.
Erdőirtás után Kanadában a Vancouver szigeten.
Nagyipari marhatenyésztés egy farmon Brazíliában. Régen ezen a területen is az amazonasi őserdő húzódott.
Így néz ki az űrből a 22 milliós Új-Delhi
