Édesvízi tavat találtak kutatók a Norvég-tengerben, mely valószínűleg az utolsó jégkorszakban, mintegy húszezer éve keletkezhetett. A Norvég Geológiai Szolgálat kutatói az ország északnyugati partvidéke mentén elterülő Lofoten-szigetek térségében bukkantak rá az édesvízi tóra 800 méter mélyen a tengerben, amikor a metángáz-kibocsátást vizsgálták a tengerfenéken. A felfedezés alapján a szakemberek feltételezik, hogy Norvégiának több nagy édesvízi tárolója lehet a tenger mélyén lévő üledék alatt.
“Édesvíz szivárgott a tengerfenékről. Nagyon meglepő volt számunkra” – mondta Hung Vej-li tengeri geológus. Az édesvízi üreg a tengerfenék alatt mintegy egy kilométerre lehet, pontos nagyságát még nem ismerik a szakemberek.
Mye mediaoppmerksomhet om funnet av ferskvann i Norskehavet som vi la ut i går. Se gjerne NRK Nordlands sak hvor de har…
Közzétette: Norges geologiske undersøkelse (NGU) – 2019. július 22., hétfő
“Ez a víz fontos tápanyagokat és vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek táplálhatják a különféle életformákat a tenger mélyén. Pozitív lehet a halak számára is” – tette hozzá a geológus. Elmondta, hogy hallott olyan halászokról, akik Norvégia északi Nordland megyéjénél olyan édesvízre bukkantak a tengerben, amelyből kávét is tudtak főzni.
A Lofoten-szigetek Norvégia északi részén terülnek el. A szigetcsoport természeti szépségeiről és változatos élővilágáról híres. A szigetek látképére a hegycsúcsok, sziklák, védett öblök, lenyűgöző fjordok és festői partvidékek jellemzőek. Legmagasabb hegye az 1161 méter magas Higravstinden Austvågøyön. Az UNESCO Világörökség részét képező szigetcsoport teljes szárazföldi területe 1227 km², lakossága pedig 24 ezer fő.
A tenger Lofotennél bővelkedik az életben, éppen ezért szigetcsoporton tengeri sasok, kormoránok, illetve egyéb tengeri madarak milliói repkednek. A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez képest enyhe, ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. Ezzel együtt az időjárás gyakran mutatja zord arcát: a süvítő szelek, az alacsonyan járó felhők, az eső és a hó váltakozása, valamint rövid nappalok kivételes atmoszférát kölcsönöznek a képeslapra illő szigetcsoportnak.