Egy argentin amatőr csillagásznak sikerült az, amiről a profi asztronómusok is csupán álmodoznak: észlelni egy szupernóva születését.
“Ez a kozmikus lottó főnyereménye” – fogalmazott Alex Filippenko, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének csillagásza, aki munkatársaival a Nature című tudományos lapban számolt be a megfigyelésről.
Victor Buso 2016 szeptemberében épp egy új kamerát tesztelt teleszkópján, amikor hirtelen a déli égbolton lévő Szobrász csillagképben egy fényjelenségre lett figyelmes. A fénypont egy csillagrobbanás pillanatát jelezte egy 80 millió fényévre lévő galaxisban. Ez azt jelenti, hogy a robbanás fénye 80 millió éve volt úton a Föld felé. A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása.
Az amatőr csillagász értesítette megfigyeléséről Melina Berstent, a La Plata-i Asztrofizikai Intézet kutatóját, aki azonnal tudta, milyen különleges ritkaságot fedezett fel Buso. Egy nemzetközi csillagászcsoport néhány órán belül a Föld összes nagy teleszkópját az új, SN 2016gkg jelű szupernóvára irányította.
“A profi csillagászok régóta várnak egy ilyen eseményre. Egy csillagrobbanás kezdetének megfigyelése olyan információkkal szolgál, amelyek semmilyen más módon nem megszerezhetőek” – hangsúlyozta Filippenko. Az új adatok ismeretekkel szolgálnak egy csillag fizikai szerkezetéről közvetlenül a robbanás előtt, de információkat nyújtanak magáról a szupernóva-robbanás folyamatáról is, amellyel a nagy tömegű csillagok befejezik életüket.
Az SN 2016gkg szupernóva megfigyelése megadja a kutatóknak a lehetőséget, hogy az eddigi szupernóva-elméleteket valós adatok alapján felülvizsgálják. Az új megfigyelésekből az elméleti modellekkel összefüggésben a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a felrobbant csillag tömege a Nap tömegének mintegy 20-szorosa lehetett. Amikor felrobbant, addigra már tömege háromnegyedét elveszítette. Valószínűleg egy kísérőcsillaga szívta el belőle az anyagot.
Nature, Phys.org, MTI
