A koronavírus miatti korlátozások hatására felére csökkent a légszennyezettség mértéke Európa nagyvárosaiban, azonban Magyarországon az európai átlagnál jóval kisebb mértékben tisztítja a levegőt a vírus miatti kijárási korlátozás. A kormány által hozott intézkedések nem hoztak olyan drasztikus levegőminőség javulást, mint a kontinens nagy részén. Míg az európai városokban szinte felére csökkent a nitrogén-dioxid és a szén-dioxid mennyisége a levegőben, ez a magyar nagyvárosokra nem jellemző, pedig hazánkban is jelentősen csökkent az autós forgalom.
Csökkent Magyarország károsanyag-kibocsátása is, de nem eléggé
Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettség – NO2, CO2– mutató a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés, hűtés. A Knauf Insulation szerint ezért is fontos otthonainkat szigetelni, mert az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 16%-a otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelynek 70%-át a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50%-kal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy-egy háztartás károsanyag-kibocsátását, hívta fel a figyelmet a Föld Napja* alkalmából a Knauf Insulation.
Ma már szinte csak energiahatékony családi házak épülnek
Bár az elmúlt tíz évben megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága, a magyar családi ház állomány 70%-a nem, vagy csak részben szigetelt. A Knauf Insulation adatai szerint, az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunknak, másrészt az év végén életbe lépő közel nulla energia igény** előírásának köszönhető. Ez nemcsak a családok pénztárcáját kíméli, hiszen fűtési költségeik akár 50%-kal is csökkenhetnek, hanem 30-40%-kal is növelheti az ingatlanok árát.
2020 után még fontosabb lesz a szigetelés
Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, de ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az unió végső célja az, hogy az új – és a felújított – épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni. 2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30%-os, hanem 32,5%-os energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafelhasználását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük.
„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonnával csökkenthetnénk a CO2-kibocsátást évente, családi házaink fűtési költségeit pedig akár 40-50%-kal, karbon-lábnyomunkat pedig 6%-kal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez, és a jelenlegi állapot fenntartásához” – tette hozzá a szakember.
Még mindig túl sokat fogyasztunk!
Az emberiség túlzó fogyasztását lassan már nem bírja el bolygónk. Évről évre hamarabb jön el a Túlfogyasztás Világnapja, amely azt mutatja, hogy az adott évre elhasználtuk a Föld erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésükre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ. Nem késő azonban cselekedni!
Mit tehetünk a Földért?
Szigeteljünk, hiszen a világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok alkalmazása a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik. Ezen felül természetesen még rengeteget tehetünk azért, hogy megóvjuk a bolygónkat. Zöldítsük környezetünket, törekedjünk a „zero waste”-re, használjuk a közösségi közlekedést, félkész, kész helyett együnk friss hazai termékeket, illetve fogyasszunk kevesebb állati eredetű terméket! A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulás Magyarországon is. Cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól.
A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
*Április 22-én ünnepeljük a Föld Napját, amit először 1970-ben tartottak az Egyesült Államokban, Magyarországon pedig immár 30 éve.
**2020. december 31-e után már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhetnek energetikai célú felújítást.
Forrás: Zöldunió (X)
Képek forrása: Premier Hungary Communications Kft.
