Az érzékszervi tapasztalás félrevezető lehet. Optikai, akusztikai, ízlelési, szaglási, tapintási és hőérzékelési csalódások arra tanítanak, hogy a tudományos tapasztalás nem nélkülözheti a műszeres mérést.
Az A és a B négyzet azonos árnyalatúak lennének?
Ha nem ismerjük a sakktábla-árnyék illúziót, akkor nehéz elhinni, hogy az A és a B négyzet tökéletesen ugyanolyan színű, pedig a látszat ellenére igen. A trükköt 1995-alkotta meg Edward H. Adelson, az MIT műszaki egyetem és kutatóintézet munkatársa. Az optikai csalódás magyarázata pedig az agy képfeldolgozó munkájában rejlik. Adelson kutatási területe a világosságészlelés és a világosságkonstancia, a jelenség, amely miatt a tárgyak világossága akkor is állandónak tűnik, ha a róluk a szemünkbe érkező fény mennyisége megváltozik.
Miért csap be bennünket a szemünk, miért működik ez az illúzió?
Jelen esetben a szemnek és az agyi látóközpontnak azt kell eldöntenie, hogy az árnyékban levő világos vagy a megvilágított sötét mezőről érkezik-e több fény. Az elrendezés trükkös, mert a világos B mezővel szomszédos mezők sötétsége kiemeli B világosságát, az A mezőnek meg a sötétségét fokozzák a világos szomszédok.
